Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
Nagy Lajos kora (I. kiadás - 64 képtáblával)
- 319 oldal
- Kötés: vászon kiadói rajzos
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Keveset forgatott, jó állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás". Számos szövegközti ábrával, rajzzal, 64 képtáblával illusztrált. Az oldalak alsó sarka hullámos.
Saját képekkel - Ismertető: „Ez a könyv, mindmáig a magyar középkori művészettörténet-írás egyik legsikeresebb, legkönnyebben olvasható és legszuggesztívebb korszakmonográfiája, 1941-ben jelent meg. Nagy Lajos király megkoronázásának 600. évfordulója előtt egy évvel. Sokak kedvelt olvasmánya lett, mert kielégítette azt az érdeklődést, amely a magyar középkori királyság e fénykoraként, kulturális csúcspontjaként elismert század iránt mindig is megnyilvánult.”- További ismertető: "Belelapozás".- - TARTALOM:
Bevezetés 5
Udvari élet és lovagvilág 23
Szellemi kultúra 61
Építészet 85
Szobrászat 101
Festészet 129
Iparművészet 153
Kútfők és irodalom 171
Képes táblák
Képek jegyzék 309
Név- és tárgymutató 313
- - A könyv létrejöttében kétségtelenül közrejátszott a „három tenger mosta” magyar Anjou-birodalom iránti nosztalgia, a vele párosult erkölcsi ideálkeresés, nem utolsósorban azonban az az igény, mely – hasonlóan a korszak történetírásában, irodalomtörténet-írásában –, régi adósságokat teljesítve, egységes képbe akarta foglalni a felhalmozódott ismereteket, a szerves egészet akarta megmutatni. Ez talán sikerének titka. - - - - - - A magyar középkor őszén, a XIV. század közepén megsokasodnak művészeti emlékeink. Az előbbi évszázaddal szemben okmányainkban mind több kolostoralapításról, templom- és várépítésről találunk adatot, a kisebb templomok falait is jóképességű festők díszítik freskókkal, a fellendülő könyvfestészet pedig oly emlékekkel dicsekedhet, mint Kálti Márk Képes Krónikája. Műfaji szempontból kiterebélyesedik művészetünk. A szobrászati alkotások már nemcsak architekturához kötötten jelennek meg, hanem fába faragva oltárok díszei, nemesfémből verve ereklyék tartói, vagy bronzba öntve önálló szobor, mint a Kolozsvári testvérek Szent Györgye. Az Árpád-kor kőfaragás hagyományait a mindjobban fellendülő síremlék-szobrászat ápolja tovább. Hasonló lendületet vesz az iparművészet is. Pompás ötvösműveken élnek tovább az európai ötvösség legszebb technikai hagyományai és e korba nyulik vissza a sodronyzománc gyakorlata is, melyet magyar technikának ismert el a szakirodalom.
