Fénykép anyám kezében

1986 óta foglalkozom írással. Folyóiratokban megjelent novelláimon kívül 1990-ben látott napvilágot első meseregényem, Zsuzsi címmel, s jelenleg nyomdában van a második, egy verses képeskönyv: A tündérek éneke. A fénykép anyám kezében első írásaimat tartalmazza, két kisregényt és négy novellát. Azt hiszem, egyetlen dologról írtam, s írok azóta is. Arról, ami elérhetetlen vágy, aminek hiánya elviselhetetlen, amit önző, s tökéletlen módon tudunk csak utánozni, de lelkünk mélyén ott világít a maga tökéletességében, egyedülvalóságában. A szeretetről beszélek, amely olyan pontosan adja meg a helyes irányt annak, aki rá figyel, mint a sarkcsillag az utazónak. S jól van ez így, hisz utazók vagyunk mindnyájan, folyton nekiindulók, eltévedők, bátrak és tétovák, de biztos jelzőfény nélkül csak bolyongás vár ránk, míg elfogy az idő.