Az örökség

A két szomszédos nép, a magyar és a szerb az utóbbi jó néhány évszázad során mindig szemben állt egymással. Ez a Habsburg dinasztia által már a korábbi századokban is gerjesztett ellentét a huszadik században éri el tetőpontját. Két évtized gyakran még egyéni síkon sem hoz jelentősebb változásokat, hát még az emberiség több ezer éves történelmében. A múlt század igencsak viharos volt az egész világon, főleg Európában és azon belül ezen a mi vidékünkön is. Az első világháború végén a trianoni békeszerződés alapján Vajdaság a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság keretébe került. Mindössze két évtized múltán, az újabb világháború kezdetén Bácskát visszacsatolják az anyaországhoz. A korábbi sebek is frissen égnek még, így logikusak a faluban fellépő ellentétes érzelmek is, az, hogy a magyarság örül a Délvidék visszatérésének, míg a szerb lakosság elkeseredett a megszállás miatt.
A magyarok bevonulása előtt a rőfösök járnak legjobban, mert minden piros, fehér meg zöld vásznat eladnak, amikor a faluban elterjed a hír, hogy ki lehet tenni a magyar zászlót. (Részlet a regényből)