Bagatell - Dedikált

Utcára a művészettel? Mindenki művész? A művészet mindenkié? - A hatvanas évek új avantgárdjának jellegzetes kérdéseit ma nem teszi föl senki. Vagy ha igen, akkor sem szokás már komolyan venni, hiszen az elutasító és a fölényes, ironikus válaszok unalomig ismertek. Barnás Ferenc új, második regényének elbeszélő-hősét ez így nem érdekli. Egyedül van, nem akar tömeget toborozni. Hosszú éveken át járja Európa nagyvárosait, és magányosan zenél. Utcákon, piacokon, vendéglők teraszain, azaz a mindennapi élet helyszínein fuvolázik: Bach, Vivaldi vagy Mozart műveit játssza a járókelőknek. Miért nem a koncerttermeket választja? Megszállott? Elfuserált műkedvelő és nevetséges ábrándozó? Netán egyik sem, hanem csak ravasz élősködő, (A szerző első regénye Az élősködő; 1997, Kalligram) aki egy-egy alkalmi fellépés után gondosan megszámolja a pénzt? Egy regény soha nem ad egyértelmű feleletet arra a kérdésre, mire való a művészet.