Egymás tükrében SOHA NEM HALLOTT VALLOMÁSOK EGY FORRADALOMRÓL - dedikált példány

ELŐSZÓ
1989 őszén már hároméves voltam. Szinte semmire nem emlékszem az általam átélt eseményekből. Annak örülök is, hogy a rosszabb dolgokra nem emlékszem, de az otthoni feszült helyzet tudat alatt, mint kisgyermeknek, sokat ártott. Sajnos jelen voltam és végignéztem a késes támadást, utána éreztem édesanyám félelmét, amikor menekíteni próbált a házból. Az egyetlen dolog, ami eszembe jut az, ahogyan édesapám nekikeseredetten állt a lépcsőházban, s a homlokából csorgott a vér. Soha sem fogom elfelejteni azt a megsebzett, gondterhetl arcot, amelyről le lehetett olvasni, hogy nem a vérző vágás fáj neki, a valódi seb mélyebben található. Ezen halovány emlékeim tudat alatt komoly félelmet okoztak nekem, melyet csak nagyon hosszú évek elteltével sikerült feldolgoznom, "legyőznöm". Egész gyermekkoromban rettegtem a sötétben, féltem egyedül aludni. Mindig attól tartottam, hogy amikor elalszom, védhetetlenné válok és rám fognak támadni. Ezek után nagyon nehezen kezelhető gyermek voltam, egyrészt a félelmeim miatt, másrészt azért, mert egészen '90 szeptemberéig nem volt állandó otthonunk, hanem utazgattunk, ideiglenes lakhelyeinken éltünk, amelyeket soha sem tudtam megszokni. Nagyon sokszor féltem, sokat sírtam, de édesanyám türelmével és szeretetével, odafigyelésével mindig meg tudott nyugtatni. Vissza
TARTALOM
Előszó 5
Egymás tükrében - Közelítések anyám portréjához 9
Tőkés Máté: A nép hívő lelkéből sarjadt 11
Tőkés Lászlóné Joó Edith: Az én Temesváram 18
Cseresnyés Zsuzsa: Anya és hitvestárs egy embertelen időszakban 29
Tőkés László: Nem lehet csatát nyerni, ha nem vállaljuk a küzdelmet 32
Tőkés Lászlóné Joó Edith: A menyői száműzetés 37
Joó Judith: "Volt olyan idő, amikor már mindenkitől féltünk" 41
Dr. Tőkés István: Az Úr gondviselése mindent jóra fordított 46
Vallomások egy forradalomról
Tőkés László: Temestvár ostroma. Emberek és események
A hétköznapok hősei 53
Dr. Tőkés István: "Erős várunk" védő falai között 81
Tőkés Eszter: Egy nap története a "forradalom" előtti időkből 86
Tőkés Zsolt: A bátos megnyilatkozás érlelte a gyümölcsöt 92
"Megpróbálták elvenni tőlünk 15-ét" - Vallomások Temesvárról 95
Dr. Bárányi Ildikó: Az én forradalmam 97
Tolnay István: 1986-tól megmozdult valami 119
Balaton Zoltán: Dávid és Góliát történetéről - szokatlan megközelítésben 124
Sepssy Béla: "Mindig csodáltam családotok összetartását" 130
Sepssy Ildikó: Hittünk az ügy igazában 136
Mátyus Ernő: Igaz történetek a nehéz időkből 143
Sükösd Antal: Emlékeim '89-ből 150
Kabai József: Az őszinteség és a bartáság megtartó ereje 152
Aurora-Lola Miescu: Aki fellobbantotta a lángot 157
Ion Roman: Mi nem kötődtünk üzlethet, pénzhez, tőkéhez, profithoz 161
Molnár Ilonka: "Együtt reszkettünk, sírtunk, nevettünk" 164
Vetési zoltán: "Hirtelen mozdulattal áthúztam az egész nyilatkozatot" 172
Pintye Kalatin: Részletek Tamás fiamnak írott beszámolólevelemből 175
Menyhárt Ferenc: Amikor elszabadult a pokol 177
Istvan Ion: "Megadatott, hogy december 15-én este a tömeghez szólhattam" 179
Dr. Bárányi Ferenc: Napló, 1989 decemberéből 186
Csőke Attila: "Mindig ott voltunk, ahol szükség volt ránk" 203
Gazda Árpád: "Otthonotok szellemi menedékhely volt a fiatalok számára" 209
Kiss Pál: "Állandóan a fiam képe lebegett a szemem előtt" 217
Balaton Krisztina: "Üvöltöztek és gumibottal vertek" 223
Jost Norbert: Visszaemlékezéseim a 15 évvel ezelőtti "megváltó karácsonyra" 227
Szabó Ferenc: "Menteni akartuk a tiszteletes urat és hitvesét" 238
Szabó Irén: Ma is él bennünk a remény. Temesváron megküzdöttünk érte 241
Orban Traian Gabriel tanúvallomása 246
Dr. Sándor Livia - Dr. Sándor István: Szemtanúkként az események sodrában 250
Varga Lajos Károly: Egy nap története - kis kitérőkkel 253
Dánut Gavra: A tüntetők sűrűjében, golyózáporral szembenézve 256
Petru Dululescu: Igen, van Isten! 258
A menyői csoda - Szilágysági emberek vallomásai 301
Ady Áron: "Nehéz idők voltak itt is, de ez volt számunkra rendelve, ezt kellett cselekednünk" 303
Vasvári István: Az első menyői napok 308
Tóth Vasvári Tünde: Emlékezetes karácsony 312
Márton Rudolf: Újra együtt a család 315
Temesvári Rádió: Élnünk kell a szabadsággal, meg kell töltenünk tartalommal 318
A testvéri szeretet és szolidaritás jegyében
A külföldi segítők vallomásai
Ifj. Tőkés István: Távol, de mégis közel 335
Klaas Eldering: "Igyekeztünk a nagy nyilvánosság elé vinni a temesvári ügyet" 340
Cseresnyés György: "Tőkés László »postásai« voltunk" 342
Ifj. Bárányi Ildikó: A temesvári forradalom - Budapestről nézve 349
Kovács Miklós: "Mindig a kicsinyek és az üldözöttek mellett a helyem" 356
Rónavári Mária: Mozaikkockák egy diktatúra történetéhez 369
Barna Andro: "Két országban lehettema diktatúra felbomlásának szerény közreműködője" 379
Akik a barikád másik oldalán álltak
Aurel Cáprariu ezredes: Egyszer csak megírja valaki az igazságot 389
Zsigmond József: Múltidézés 398
Christianisme au XX-e siécle: Megszólal az expüspök 400
Adalékok
Eszenyei Mária: Tiszta vizet a pohárba! 409
Kárpáti Ferenc: A román forradalom és Magyarország 420
Kincses Előd
"Csak ügyvéd szeretnék maradni..." 424
Az Amnesty International londoni szervezet 430
1989. november 8-i állásfoglalása 430
Epilógus
Borbély Imre: Miért éppen Temesvár? 435
Korabeli dokumentumok 439