Addig se iszik (Bajszosok / Budapestiek / Nem balett-táncosok)

Fülszöveg
Mikor a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: "Hármabn nem írtunk: Szókratész, Jézus és én." Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze - és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta a másikat. Úgy vágytunk erre a hagra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi leteratúrában, mint egy falat kenyérre. Bödőcs írásaiban a páratlan irodalmi múveltség találkozik az igazi humorral Karinthy boncasztalán. Apját kérdezték, mit szól, hogy fia már ír is. "Addig se iszik" - válaszolta a bölcs öreg, és igaza volt: Tibor írás közben sose iszik. (Hmm...) Mert ilyen az irodalom: nevel, tanít, szórakoztat - és amíg írunk vagy olvasunk, addig se iszunk. Tisztelet a kivételnek. Fogadják tehát szeretettel az irodalmi paródia Lemmyjét, a magyar humor Billy, a Kölykét, a búcsúszentlászlói Rabelais-t.
"Tessék mosolyogni!"