A Hatvani Ady Endre Könyvtár Emlékkönyve 1951-2011. (Dedikált)

Saját képekkel - Megjelent Az Ady Endre Könyvtár fennállásának 60. évfordulója alkalmából - A hatvani Ady Endre könyvtár sokszínű tevékenységét tanúsítják többek között a talán kevésbé közismert kiadványai. A Hatvani lexikon (1996), A Délsziget repertóriuma, 1986-1996 (2001) és az immár tizenharmadik alkalommal évente megjelenő Hatvani kalendárium (nem szólva most egyéb kiadványaikról) után ezúttal a könyvtár alapításának hatvanadik évfordulójára adtak ki egy terjedelmes tanulmánykötetet. A hat évtizedet átfogó évkönyvben – jól tagolt, egymásra épülő fejezetekben – mintegy hatvan rövidebb-hosszabb tanulmányt, dokumentumot, emlékezést, a könyvtári munka egy-egy területére kitekintő és az intézmény tágabb értelemben vett közművelődési tevékenységéhez kapcsolódó elemezést, tudósítást olvashatunk. Köztük az olvasók, a könyvtárhasználók méltatásait, eszmefuttatásait is.Az első, a könyvtár történetével foglalkozó fejezetben Sinkovics Erika igazgató bemutatja, hogy a helyi művelődési ház húsz négyzetméteres helyiségében, 1950-ben elhelyezett 150 kötetes “gyűjteményből” az évtizedek nyomán hogyan jött létre az egyik legkorszerűbb városi könyvtárunk. Mindezt jól egészíti ki A könyvtár történeti kronológiája című összeállítás, valamint a korábbi igazgatók írásai: Békés György (aki 1952-től 1975-ig volt a könyvtár igazgatója) egykori szakdolgozata
(A hatvani járási könyvtár fejlődése 1964-ig), Kocsis István (aki huszonkilenc éven át követte őt e tisztségben) és Jellinek János (ő a művelődési központtal hat évig összevont könyvtár élén állt) visszaemlékezései. Különösen érdekfeszítőek Kocsis István írásából azok a részletek, amelyekben az intézmény régi épületének konok következetességgel és leleményességgel megvalósított bővítéseit, az MSZMP városi székháza megszerzésének (a tanácsülésen egyetlen szavazaton múlt), átépítésének változatos mozzanatait idézik fel. A gyermekkönyvtár múltját és jelenét idéző hangulatos írások, az európai uniós támogatások számbavétele (A jövő könyvtára a jelenben) után a könyvtári állományról, a zenei és a helytörténeti gyűjteményről, illetve az újhatvani fiókkönyvtárról olvashatunk a múltba is tekintő helyzetképeket. Újabb fejezet mutatja be a könyvtárban őrzött értékes hagyatékokat, egyedülálló “különgyűjteményeket”, és az adományozók munkásságát, kötődésüket a városhoz: Kocsis István hegedűművész életútjának teljes dokumentációját, személyes tárgyait; Chikán Bálint művészettörténész portrégyűjteményét; Gódor Kálmán festőművész alkotásait; Perei Zoltán grafikusművész szinte teljes életművét magában foglaló mintegy kétezer fametszetét és a Sulyok Dezső Archívumot, a neves kisgazda politikusnak a tengerentúlról áthozatott könyveit, levelezését és egyéb emigráns sajtótermékeket. (Az előbbiekből válogatott gazdag anyagot négy állandó kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők.)- További ismertető. "Belelapozás".