Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig A MAGYAR KALENDÁRIUMOK TÖRTÉNETI ÉS MŰVELŐDÉSSZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATA

FÜLSZÖVEG
Kovács I. Gábor könyve a magyar kalendáriumok históriáját bemutató művelődésszociológiai tanulmány. A 16. századi kezdetektől írja le, hogy milyen igények kielégítésére alakult ki a kalendárium műfaja. Szól arról, hogy kik írták ezeket a kiadványokat, kik szerkesztették, mely nyomdákban és milyen példányszámban nyomták, hogyan terjesztették, kik vásárolták és hogyan használták. A szerző részletesen elemzi a különböző kalendáriumok világképét, szemléletét; feltárja, hogy az olvasók milyen ismereteket, milyen tudást szerezhettek ezekből a népszerű, nagy példányszámú kiadványokból, s a kalendáriumok értékvilága miként hathatott a befogadók mentalitására. A könyv leírja, hogy a kalendárium hogyan helyezkedett el a társadalom kommunikációs rendszerében, s a kalendáriumirodalom változásaiban mutatja meg a magyar kulturális szerkezet történeti módosulásainak, a tömegkultúra kialakulásának néhány sajátosságát. A szerző alapos, filológiailag is jól dokumentált forrásfeltárást végzett. Ennek ellenére az élvezetes stílusban megírt, sok művelődéstörténeti érdekességet is tartalmazó könyv a szakemberek mellett a művelődéstörténet iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat. Vissza
TARTALOM
Bevezetés 7
Kis magyar kalendáriumtörténet a kezdetektől 1848-ig 11
A műfaj születése - a kalendárium a gyorsuló idő hírnöke 11
A 16-17. század magyar kalendáriumai - a műfaj kialakulása 14
Világkép, szerkezet és műfaji jellemzők 14
Kiadók, példányszámok, terjesztés, árak és olvasók 24
Új funkciók, korlátozott korszerűsítés, szaporodó közönség (1730-1820) 26
A központi hatalom beavatkozása s a felvilágosodás kalendáriumideálja 26
A tartalom átrendeződése 33
"Kalendáriumok ezen szép könyvtárom" - az olvasók 42
Kiadók, szerkesztők, példányszámok és terjesztés 48
A kalendárium eszköz a nemzet haladásához (1820-1848) 53
"A debreceni első kalendáriom..., melyből az időjövendölés kimaradt" 53
"Oktatva mulattató" és "közhasznú" naptárak 56
Naptárt az "adózó nép" kezébe - a Mezei Naptár 64
A hagyományos kis naptárak 71
Az új jelenségek összefoglalása 73
Kalendárium és polgárosodás. Az önkényuralom és a kiegyezés korának naptárirodalma 77
A naptárak terjedése 77
"Népirodalom" és "naptárideál" 79
A naptárak típusai 84
A "műveltebb osztályok" naptárai 85
Az István bácsi naptára és társai 94
"Szoktató irodalom" a naptárakban 98
Népművelő kis naptárak 105
A népnek szánt egyéb "kisded" naptárak. Vidéki és nemzetiségi naptárirodalom 110
Bucsánszky vállalkozása, 1831-1880 113
Bucsánszky mint pozsonyi könyvkötő és könyvkiadó. A tömegkiadványokhoz vezető út kezdete 114
A pesti üzlet- és nyomdaalapítás: 1847-1848. A teljes könyvtermelői vertikum felé 119
Bucsánszky vállalatának útkeresése 120
Anyagi sikerek 123
A sikerek megalapozása: az első naptárak 126
Tömegtermelés és a "népi forgalmazás" köre 128
A Bucsánszky-naptárak olvasói és a paraszti naptárszükséglet kialakulása 133
A naptárak szerkesztői és írói 139
Az 1851-től 1880-ig megjelent Bucsánszky-féle naptárak tartalmának elemzése 147
A tartalomelemzés céljai és kategóriarendszere 147
A naptárak választéka - mintaválasztás 149
A gyakorlati funkció és a hagyományos alapokon korlátozottan fejlődő parasztság 155
A funkciók megoszlása 165
A nem történeti ismereti elemek és hatásuk az olvasókra 166
"Attila s Árpád öröke" és a "szabadságért harcoló világhírű hősök", vagyis a história funkciói 171
Kalendáriumi hírközlés, avagy a látszólagos nyilvánosság kezdetei 182
Világkép és mentalitás a szépirodalmi anyagban 192
Összefoglalás 205
Mellékletek 213
Felhasznált források 213
A kapitalizmus korában Magyarországon kiadott kalendáriumok bibliográfiájának statisztikai feldolgozása 214
A Magyarországon kiadott kalendáriumok példányszámai 220
Az önkényuralom korának naptárairól 224
A tartalomelemzés során alkalmazott kategóriarendszer kidolgozásának szempontjai 226
Bucsánszky Alajos és jogutódai által kiadott magyar nyelvű naptárak 232
Felhasznált irodalom 233