A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárának története és különgyűjteményeinek bemutatása

„Több, újonnan előfordult esetből sajnosan tapasztaltam, hogy növendékeink a könyvtár látogatására vonatkozó szabályokat nem tartják meg. Nevezetesen előfordult, hogy a könyvtárból – az olvasó teremben való használatra – kivett könyveket a tanórákra vitték el, s hogy egyes illusztrált művek hiányosan, megcsonkítva kerültek vissza a könyvtárba. Hogy minden szabálytalanság lehetőleg elkerülhető legyen, elrendelem, hogy…” – és itt következnek az oktatási intézmények könyvtáraiban napjainkban is gyakorta alkalmazott óvintézkedések, mint például „biztosítéki összeg letétele” a könyvek könyvtárból történő kivitele esetén, a művek tüzetes átvizsgálása kiadáskor és visszavételkor stb.
A probléma ismerős, csak a nyelvezet régies, ami érthető, hisz az idézett figyelmeztetést Várdai Szilárd „igazgató-tanár” csaknem száz éve, 1911 októberében intézte a Magyar királyi Képzőművészeti Főiskola tanulóifjúságához.
Minderről egy igényes külsejű és tartalmú kötetből értesülhetünk, amely 2007-ben jelent meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem gondozásában. A külső borítóra helyezett, 1900-ból származó, barnás-fehér fotó az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde női olvasótermét mutatja. A kép több mint érdeklődést ébresztő PR-fogás, hisz párjával, a címlapon látható, 2007-es színes felvétellel összevetve bizonyítja azt az állítást, hogy „a könyvtár jelentős része… átvészelte a háborúkat, forradalmakat és a politika könyvtár átalakító szándékait”. A jelenkori állapotot rögzítő felvételen sértetlennek tűnik a századforduló patinás bútorzata: ugyanazt a masszív, faragott lábú asztalt, hasonló tonett- székeket és lámpákat láthatjuk rajta, mint a száz évvel korábbin. Egy másik – a címlap verzóján lévő – fotó ugyanakkor tükrözi a két évszám között végbement hatalmas technikai fejlődést is: az olvasóterem oldalfalait tagoló „boxokban” napjaink korszerű infrastruktúrájának nélkülözhetetlen tartozékai, a számítógépek sorakoznak.