Lemezlényeg portalanul

Göbölyös N. László történész, a 60-as években kezdődött „ellenkultúra” szenvedélyes kutatója több mint 20 éven át írta e korszak zenéjével foglalkozó könyveit, soha meg nem feledkezve egy-egy előadó, vagy lemez történelmi-társadalmi-eszmei hátteréről. E két évtizedes sorozatot kívánta lezárni egy olyan, bevallottan szubjektív kötettel, amelyben a rock legtermékenyebb éveinek, az 1965 és 1975 közötti időszaknak legjelentősebb, vagy legjellemzőbb nagylemezeiről, összesen 66 LP-ről mesél – kitekintve a zene ablakán a vele kölcsönhatásban lévő világra. Így tetten érhetjük a Beatles útkeresését az 1965-ös Rubber Soultól az 1968-as White Albumig, megvizsgálhatjuk az érem másik oldalát Bob Dylan „árulása” kapcsán, újraélhetjük a rock-blues mérföldköveit, a Rolling Stones-tól és John Mayall-tól a Creamen át a Led Zeppelinig. De szó esik a kísérleti zene és a rock nászának legmerészebb kísérleteiről a Pink Floydtól Captain Beefhearton át a King Crimsonig, a jobb híján „progresszívnek” nevezett zene kiválóságairól, a Colosseumtól a Jethro Tullig, és a szerző a spirituális megközelítésektől sem riad vissza, például Jimi Hendrix vagy a Grateful Dead esetében. A szerző, aki szövegillusztrációkkal is bőségesen ellátja az olvasót, ekletikus stílusú könyvet írt, személyes élményeivel, érzéseivel, sőt időnként enged a fantázia, az „automatikus írás” csábításainak, ezzel is érzékeltetve, hogy a modern zene nem ismer határokat.