Tenger és alkonyég között (Az angol szecesszió zene-verse) - Saját képpel

Ismertető: Charles Algernon Swinburne: Tenger és alkonyég között


Tenger és alkonyég között
a szerelem hozzámszökött.
Örömre bú jött, napra éj,
a hosszu vágyra kurta kéj,
s óh szerelmem, reád mi jött
tenger és tengerpart között?

Tenger és kikötő között
s édesből keserű lett,
a vágyból könny, a könnyből láng,
holt kéjből uj vágy, uj fulánk:
s a szerelem így font-kötött
a tenger és homok között.

Tenger és naphunyat között
egy órát köztünk font-kötött,
de már suhant is, fürge láb,
a tegnapok után tovább
az arany vízen jött s szökött
a tenger és tengerhab között.

S tenger fölött és part alatt
minden vágy meghalt, elszunnyadt.
Az első csillag látta, míg
kettőnk egy lett; a második
csak engem látott magamat
tenger fölött és part alatt…Fordította: Babits Mihály, Donga György, Gergely Ágnes, Gyárfás Endre, Hajnal Anna- További ismertető: "Belelapozás".

- - - - - Sajnálom, hogy Swinburne nem eléggé népszerű költő. Így elég kevés verse jelent meg magyar fordításban (pedig a hátsó elemzés/életrajzi betekintés felhozza, hogy Babits meghagyta: verseit mindenképp le kell fordítani). Szép versei vannak nagyon. Az Atalanté a végén eléggé meglepett. Nem számítottam görög drámára, viszont jó volt. Swinburne lelki világának változásait nagyon jól visszaadja, ahogy és, amilyen sorrendben össze lettek válogatva a versei. És valóban a zúgó, dallamos, ritmusos tengertől jutunk el a sötétedésig, az alkonyégig. Ha valaki szecessziós, lázadós, odamondogatós, szkeptikus verseket szeretne olvasni annak mindenképpen ajánlom Swinburne korai verseit. A későbbieket pedig azoknak, akik csalódtak ebben vagy abban, mélabúsak és mindent megkérdőjeleznek, amiben korábban hittek. Ahogy Swinburne is szembe megy önmagával, fiatalkori énjével, vágyaival, álmaival…/Olvasói vélemény/.