Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
14 527 din.
Várható szállítási idő
17 munkanap.

Népművelés II egy kötetben

  • Kötés: kötve
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Pestszentlõrinci antikvárium
  • könyvtári kötésben

Szarvas László- Magyar történelem I.-II.
Szalay László Elbeszélései - Ólmos eső (1939)
Szalay László elbeszélések - Rőzseláng (1939)
Mészöly Gedeon - Feri utazása (1939)
Mészöly Gedeon - Rogériusz mester siralmas éneke a tatárjárásról (1939)
Mariay Ödön - Nyalka élete és halála
Dr. Aujeszky László - Az időjárás és az ember (1939)




Szarvas László- Magyar történelem
ELŐSZÓ
Szarvas László pusztacsaládi tanító urnák történelmi könyve hiányt pótol. Már régóta éreztük egy olyan magyar történelemnek a szükségét, mely az olvasókat rövid és világos előadásban tájékoztatná a magyar történelem vezető egyéniségeiről és legfőbb eseményeiről. Legdrágább kincsünk a mi történelmünk, mert az mindannyiunké. Őseink együtt éltek, együtt dolgoztak és együtt harcoltak a hazáért és így a magyar történelemhez minden magyar embernek egyformán van köze. Ha azonban a magyar történelem mindannyiunk közös tulajdona, akkor hazánk iránt való kötelesség, hogy azt ismerjük is. Csak annak a népnek van jövője, melynek múltja is van és csak az a nép számíthat egy szebb és boldogabb jövőre, mely nemcsak ismeri saját történetét, hanem abból le is tudja vonni a tanulságokat. Mert minden nemzet történelmének vannak tanulságai és jó, ha azokat ismerjük. Nagy erőt jelenthetnek abban a munkában, melyet el kell végeznünk, vagy abban a küzdelemben, mely talán még reánk várakozik.
Legnagyobb költőink egyike Petőfi Sándor megírta már, hogy Isten csodája, hogy áll hazánk. S valóban, ha arra gondolunk, hogy a kisszámú magyarság több mint ezer esztendőn keresztül a nagy szláv és német tenger között fenn tudta magát tartani és megőrízte függetlenségét, ha arra gondolunk, hogy a magyar faj szívós ellenállása következtében őrlődött fel a török világbirodalom és omlottak össze a kun, bessenyő és mongol támadások hazánk területén, akkor igazat kell adnunk Petőfinek Isten csodája, hogy áll hazánk
TARTALOM
I. rész
Előszó. írta: dr. Lukinich Imre egyetemi tanár 3
Kölcsey Ferenc: Himnusz 7
A magyarok vándorlás és a honfoglalás 10
A keresztény vallás meghonosítása 13
Szent László és kora 19
III. Béla 26
IV. Béla 31
Az utolsó Árpádházi királyok kora 37
Az Anjouk (olvasd Anzsuk) kora 40
Hunyadi Mátyás 46
A mohácsi vész kora 58
Papp Váry Elemérné: Hitvallás 67
II. rész
A kettős királyság kora 3
Erdély önállóságának kora 7
Erdély fénykora 13
Pázmány Péter 19
A törökök kiverése 24
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 32
III. Károly és Mária Terézia kora 40
II. József, II. Lipót és a francia háborúk kora 48
Gr. Széchenyi István és Kossuth Lajos kora 52
A szabadságharc 60
Az önkényuralom és a kiegyezés 64
A világháború 69
Vörösmarty Mihály: Szózat 76

Szalay László Elbeszélései - Ólmos eső
Apám, nagy karosszékében az ablaknál ült és pipázott. Künn, a dísztelen határban, ólmos eső esett, jégpáncélba vonva a mezőt s a feketetörzsű, lombtalan fákat.
Március eleje volt. A nagy természet még szunyókált, s erdő-mező tavaszról álmodott. Szuhay - a kivénhedt béresgazda - bejött a szobába, s mint afféle vénember, esetlenül totyogott. Immegett-ümmögött. Fát rakott a kályhára aztán dohányt vágott.
A fa - a kályhában - eleinte csak sírt, pattogott, veszekedett a tűzhalállal. De aztán meggyulladt s nagy mormolásal, zümmögéssel égni kezdett.
- Öreg, - brummolja apám, aki már szintén vén ember, - tudja-e kend, hogy mit jelent az, ha a kályhában a tűz pöröl?
- Hogyne tudnám, - zúgja Szuhay, - váratlan vendéget.
- Hát oszt kire gondol kend? - kérdi megint.
- Én? Én már csak mindig egyre gondolok, arra, akit úgy hívnak, hogy Kaszás!
Öreg Szuhay nálunk vénült meg. Végigszolgált generációkat s ma már csak olyan tehetetlen szegény. Aprófát hasít, vagy dohányt vág. Ügyel a kályhákra. Birkát, nyulat nyúz. Fegyvereket tisztít. Vagy megvarrja a szerszámot.
TARTALOM
Ólmos eső 3
Kiscsalád, kiscseléd 8
A rettenetes puszta 15
A csősz 24
Süveges Mátyás 29
Szuhay fogad 36
A kovács 41
A vadmarha 50
A kapocs 57

ELŐSZÓ
Puli az még csak akad itt-ott mutatóba, de hová lett a puszta, a puli hazája, a nyájak éltetője?
Elsodorta az idők forgataga... Csak zavarosan elkönyvelt fogalma kísért az emlékezetünkben...
Mielőtt behorpadna a sírja, gyertek, unokák, döntsük cl a puszta fogalmát, állítsuk föl a sírkövét és írjuk rá, mi is volt hát, amikor még lélekzett, a puszta...
Szántatlan, töretlen szüzföld... Róna... Hol megint hajlatos bercel, serevény, sügej, ciherés, ha érteni tudjátok, ezt a subaszagú sok ükszót, testvérek...
A bercel a buckái völgyes szál fása... Bokorerdő... A serevény a völgyek irtása... Búvóhely... A sügej, cserjés... És a ciherés, a gazos...
Koplaló, Sasheverő, Akósík, Szarkás... Már a nevükben él a puszta mineműsége... Tolvajos, Sivány, Kargála; Kötöny, Tüskös, mind Ázsiából termelt szó...
- Testvérek, a puszta itt is az volt, ami Ázsiában: - Lakatlan legelő!...
TARTALOM
A Puli 3
Böjti szél 11
Rőzseláng 18
Jobbadán ráfizet... 26
Misa a jégen 32
Az ágy alatt 39
Körösztúri számot vet 43
A fejfa 52


Mészöly Gedeon - Feri utazása (1939)
ELŐSZÓ
Mi a hegy- és vízrajzi térkép, mi a politikai térkép ? Ügy-e, tudjátok, mi a különbség a „hegy és vízrajzi térkép", meg a „politikai térkép" között? A hegy- és vízrajzi térkép megmutatja, hol vannak a magas hegyek, hol a lejtős völgyek és messzeérő síkságok, merre kanyarognak a folyók és hol terjednek a tavak, tengerek. De az nincsen sem kirajzolva, sem kifestve rajta, hogy merre húzódnak a különböző országok határai. A politikai térképen pedig ki vannak rajzolva az országhatárok is, sőt különböző színűre van festve a különböző országok, birodalmak területe azért, hogy annál könnyebben szembe tűnjék, melyik ország mekkora, mivel határos és melyik országba mely városok tartoznak.
A hegy- és vízrajzi térkép a földet, valami nagyon magasról nézve, úgy akarja ábrázolni kicsinyben, amint azt az örök Isten megteremtette nagyban. A politikai térkép pedig a földet úgy akarja mutatni, amint azt az emberi nemzetek osztották föl maguk között külön-külön országokra. A hegy- és vízrajzi térkép Isten művét igyekszik föltüntetni, a politikai térkép emberek művét.
TARTALOM
Mi a hegy- és vízrajzi térkép, mi a politikai térkép? 3
Magyarország régi határait Isten alkotta 3
Magyarország kénytelen volt résztvenni a világháborúban 5
A trianoni béke 5
Bízunk abban, hogy a trianoni békét meg fogják változtatni,. 6
Ebben a könyvben az egész Magyarországról lesz szó, nem a csonka Magyarországról 7
Amerikai magyar unokaöcsém, Feri, velem Magyarországba utazik Bécsen át 8
Bécsből hajón megyünk Budapestre 9
Dévénynél Magyarország régi határára érünk 10
Pozsonyt érjük 11
Szénát gyűjtenek a réten 12
A gólyáról 14
Harcsát látunk, harcsát eszünk 16
Csallóköz és Szigetköz között hajóztunk 18
Viharban jóízűen uzsonnázunk 20
Bortermő vidékek mellett haladunk 21
Szüretünk (írta: Lévay József) 23
Esztergom mellett 25
A dicsőséges múltú Visegrád - 27
Vác mellett 29
Közeledünk Budapesthez 29
Budapestre érünk 30
Dunaparti séta Budapesten 32
A Margitszigeten. Magyar étel, magyar zene, magyar tánc 35
Elindulunk a Ferenc József-hídtól a Múzeum felé 38
Nemzeti dal (írta: Petőfi Sándor) 40
Elénekeljük a Himnuszt 41
Átmegyünk a Kálvin-téren 42
A Magyar Nemzeti Múzeumban 43
összetörték a csehek a legszebb szobrot 46
Arany János, a „Toldi" költője 4 8
Toldi Miklósnak a csehvel való bajviadala (írta: Arany János) 49
Villanyoson Budára 52
Budai gyógyfürdőben 5 5
A magyar komondor kutya 57
Szerb elcsatolt területen látogatás 59
Szerb csendőrök 61
A Várban 65
Megyünk az Andrássy-útra 68
A Városligetben 69
Az állatkertben 70
Erős János (Népmese) 73
Tovább az állatkertben 86
A daru 88
A túzok 89
Washington György szobránál 94
Toldi agyonveri a farkasokat 96
A csepeli gyártelepen 99
A margitszigeti Sportuszodában 105
A Dunántúlra utazunk 106
Keveháza 110
A magyar szíve és az idegenek szíve 113
A Velencei tónál 114
Székesfehérváron 115
A Velencei tó gémfaluja 119
Dunántúli városokról 125
Siófokra érünk 127
A siófoki partfürdőben 128
A Balaton északi partján 132
A balatoni kecskekörmök 134
Elapadt szökőforrások és kialudt tűzhányók 137
Vissza Balatonfüredre 139
Utazgatások a Balaton körül 140
A fonyódi várhegyen (Irta: Sajó Sándor) 141
Az Alföldre utazunk 142
Cegléden. A Kossuth-nóta 144
Nagykőrösön 148
Kecskeméten. Látogatás a pásztoroknál 151
A pusztai hajnal. A kecskeméti sárga hegyek 158
A Kunságot érintjük 159
Az Alföld (írta: Petőfi Sándor) i59
Kiskunfélegyházánál 161
Szegeden 161
Hódmezővásárhelyről 164
Délvidéki magyar városok 167
Repülőgépen utazunk. Hogyan támadt a tengerből az Alföld? 170
Elrepülünk Debrecenbe 175
A régi diák-tűzoltóság 177
A Hortobágy és a délibáb 179
Nyíregyháza-Tokaj-Szerencs-Miskolc 184
Kassán 187
A korompai vasgyár a magyar uralom alatt 191
A Hernád völgyében 199
Miért nem tartja most szépnek a Felvidéket az öreg munkás? 201
Szepes várában 203
Lőcsén 205
Poprádon, a Magas-Tátránál 206
Fölmegyünk a Nagyszalóki csúcsra. Zergét látunk 209
A Nagy tarpataki vízesésnél 213
A Zöld tónál 214
Csonka-Magyarország legmagasabb hegyei. Lillafüred 215
Kiutazunk a cseh elcsatolt területről 216
Elutazunk az oláh elcsatolt területre 216
Nagyvárad. Szent László királyról 217
Bánffyhunyadnál 219
Kolozsváron. A különböző vallásfelekezetű magyarok egyetértése 220
Elindulunk a Székelyföldre 224
A székelyekről 225
Marosvásárhelyen. Utazó franciák. Erdélyi fürdő és sóbánya 227
Rablókaland 228
A magyarbarát franciák 231
A jugoszláv fehér galamb 232
Megint egy jugoszláv fehér galamb 233
A fehér ló 235
Barna elefántok és szürke sasok 237



Mészöly Gedeon - Rogériusz mester siralmas éneke a tatárjárásról (1939)
ELŐSZÓ
1241 tavaszáról a következő év tavaszáig tartott a tatárjárás. Kettő híján hétszáz esztendeje annak. Akkori királyunk, IV. Béla, újra felvirágoztatta ugyan az országot, de a szörnyű pusztulás emlékét máig sem törölhette ki semmi a magyar nép lelkéből.
Mint történetünk sok más nevezetes eseményéről, erről is csak keveset tanulhattunk az iskolában. Köztudomású dolog azonban, hogy sok magyar ember szívesen olvasgat odahaza, s érett ésszel örömest gyarapítja az iskolában gyermekül szerzett ismereteit.

Mariay Ödön - Nyalka élete és halála

ELŐSZÓ
Részlet:
A fekete csikó nagy üggyel-bajjal vergődött fel az alomról, amelyen az anyja világra ellette. Alig-alig bírt megállni, úgy himbálódzott a teste vékony lábszárán, akár a holló a gyenge gallyon.
Az öregedő kanca becéző röhögéssel vigyázta minden moccanását s még a nyelve erejétől is féltette, mikor végignyalt a puhapelyhes hátacskáján.



Dr. Aujeszky László - Az időjárás és az ember (1939)

Az időjárással foglalkozó tudomány rohamos fejlődése következtében elérkezett az idő arra, hogy gyakorlati alkalmazásait összefoglalva a nagyközönség elé tárjuk. Öt éves lankadatlan adatgyűjtés ellenére a munkának kétségtelenül maradtak hézagai, aminek azonban mentségéül szolgáljon, hogy ilyen irányú "gyakorlati meteorológia" ezúttal jelenik meg először az irodalomban.
A munka bizonyos fejezeteinek átnézéséért köszönettel tartozom Misángyi Vilmos, Sándy Gyula, Zelovich Kornél műegyetemi tanár uraknak, Róna Zsigmond és Réthly Antal meteorológiai intézeti igazgató uraknak, Balassovich Géza és Ertl Róbert mérnök uraknak. Mélységes megrendüléssel kell emlékeznem reá, hogy a munka élettani és orvosi fejezeteit boldogemlékű édesatyám, Aujeszky Aladár, néhány héttel tragikus hirtelenségű halála előtt olvasta végig és igazította ki.
Marczell György a M. Kir. Országos Meteorológiai Intézet igazgatója, Dr. Bergeron T. egyetemi magántanár Oslóban és Dr. Hille Alfréd egyetemi magántanár képek szíves átengedésével voltak oly jók támogatni.

TARTALOM
Előszó
Tartalomjegyzék 1
Bevezetés: A meteorológia alapfogalmai 9
A meteorológia tárgya és feladatai 9
A légkör és a gázok alaptulajdonságai 12
Gőzök a légkörben 12
Aerosolok: köd, felhő, füst 14
A légkör energiaforrásai. Rétegződési egyensúly, inverziók, hősugárzás. Szél, turbulencia, cseremozgások 16
Levegőfajták. Határfelületek. A felhők és a csapadék keletkezése. Főhn. Monszun 20
Az időjárás hatása testi és szellemi életünkre
Meteorológiai hatások közérzetünkre. Frontérzékenység
Mennyiben függ közérzetünk az időjárástól? 25
Az egészséges szervezet frontérzékenysége 25
A magashegység ostora: a főhnhatás 27
Hogyan óvhatjuk meg magunkat a főhnhatás kellemetlenségeitől? 28
Fokozottan frontérzékeny egyének 30
Mi okozza a frontérzékeny és meteoropathikus jelenségeket? 32
A meteoropathia viszonya az időjárási prognózisszolgálathoz 35
Huzamos ideig tartó időjárási szélsőségek hatása az egészséges szervezetre
Tartós időjárási szélsőségek a mi éghajlatunk alatt 36
A tartós téli hideg hatása a szobaklímára 37
Klímaváltoztatás, utazások tengerre és hegyvidékre 38
Akklimatizáció 41
Az időjárás mint betegségokozó tényező
Áttekintés 44
Hőszabályozási zavarok hideg időben; helyi és általános megbetegedések 45
Megbetegedések hőpangás folytán; hőguta; hot air disease 47
Napszúrás 49
Napsugárzás okozta helyei megbetegedések a bőrön és a szemen (Napsütési erythéma, glecserégés stb.) 51
Villámcsapás 52
Közvetett időjárási hatások a betegségek keletkezésére
Meghűléses betegségek, járványok meteorológiai körülményei; trópikus betegségek 55
Mérgezések a levegőn keresztül; belélegzett mérgek; maró gázok 57
Emésztési zavarok. Csecsemőhalandóság 58
A frontátvonulások hatása kórtani és élettani események bekövetkezési idejére 59
Az időjárás hatása már kialakult bántalmak lefolyására
Ideg- és elmebajok 60
Az időjárás szerepe az ellergiás rohamoknál. Asztma és szénaláz 61
Reumatizmus 63
Autó-intoxidáció 65
Tuberkulotikus betegek frontérzékenysége. Tüdőgyulladások 65
Klimatotherápia 66
A meteorológia szerepe egészségünk és munkaképességünk megóvásában
A meteorológialilag helyes munkabeosztás 67
Szobaklíma 69
Éghajlat és kultúra. A szellemi és gazdasági gócpontok időjárása. Huntington nézetei az ókori kultúrcentrumok bukásáról 70
A meteorológia és a közlekedés
Bevezetés
A levegőellenállás 73
A közlekedési eszközök alakjának megválasztása; áramvonaltest 74
Rumpler-féle autó, áramvonalmozdony, sínzeppelin 77
Közlekedési eszközeink közös ellensége: a köd 78
Ködvilágítás 79
Ködkábel rádiógoniometria, vakrepülés 80
A vasút és az időjárás
Töltések és bevágások 82
Hídak és alagutak 83
Vasúti berendezések időjárási hatások elhárítására 85
A hófuvás meteorológiai törényszerűségei 86
Hófúvásra hajlamos pályaszakaszok 87
A hólerakódás törvényei falszerű akadályok körül 90
Hóvédőművek 91
Hóvédelem fásításokkal 92
Kísérletek rézsutos hóvédőművekkel 93
A vasúti felépítmények időjárási kiterjedése (dilatáció) 94
Meteorológiai szempontok sínkfektetéskor 94
A sínvándorlás és a belőle származó balesetek időjárási vonatkozásai 96
Időjárási dilatiácóból származó balestek a sínvándorlások torlódási szakaszán 97
Sínhegesztés 97
Az ágyazás, talpfák, váltók időjárási vonatkozásai 100
A vonatterhelés meteorológiai függése 100
Vontatás és tapadás (adhézió); az adhézió változása az időjárással 101
Időjárási hatások a pályaudvarok üzemére és a forgalmi jelzésekre 104
A vasutak kettős meteorológiai szolgálata 106
Meteorológiai viszonyok a vasúti kocsikban 107
A meteorológia a hajózás szolgálatában
Áttekintés. A tengerészeti éghajlattan alapkérdései 108
Frontok a tengeren. Szélviharok 109
Időjárási szolgálat az Atlanti és az Indiai óceánon 110
Jéghegyek 111
Időjárási hatások a folyami hajózásban 114
Hajózhatatlanság, árvízveszedelem, jégzajlás, befagyás 115
Hajózás a tavakon. A Balaton hajózhatósága 116
Az automobilizmus meteorológiai vonatkozásai
A gépkocsi időjárási problémái. Küzdelem a hó ellen 117
A hó eltávolítása fagypontcsökkentés útján 118
A meteorológus feladatai a hóeltávolító munkák irányításában 119
Hőmérsékleti hatások. Pneumatikabroncsok szétpattanása 120
A motor érzékenysége időjárási hatásokkal szemben 121
Levegőmérgezések a motor termékei útján 125
A meteorológia a légi közlekedés szolgálatában
A repülőterek meteorológiai szolgálata 126
Szélhatások a lebegő gépen 128
Repülési határmagasság (plafond) 128
A szél befolyása a repülőmenetrendek betartása 129
Meteorológiai navigáció 131
Lökéses szél, Calwagen-Lange-féle skála 132
Hőmérséklet és nedvesség hatása a repülőgépre. A jégképződés veszedelme 133
Kísérletek a jéglerakódás megakadályozására 136
A frontok átrepülése 137
A betörési frontok keresztülrepülése 139
Repülés nagy magasságokban. A sztratoszféra meteorológiája 142
Aviatika és mikroklíma 144
Az óceánrepülések 145
A világforgalom légi országútjai 149
A léghajók meteorológiai kérdései 150
A függő kötélpályák időjárási kérdései.
Időjárási hatások a hegyi kötélpályák üzemében 152
A meteorológia a mezőgazdaság szolgálatában
A mikroklíma és a mezőgazdaság
Bevezetés. Éghajlati statisztikák felhasználása a legalkalmasabb termelési ágak kijelölésére 154
A mikroklíma ismeretének felhasználása a legalkalmasabb termesztvények megválasztása 155
Gyors tájékozódás mikroklimatikus kérdésekben. Szélvédelmi klíma 156
Mikroklimatikus eltérések domborzati okokból 157
Talajtani tényezők hatása a mikroklímára 160
Az állandó agrometeorológiai tanácsadó szolgálat
A mezőgazdasági munkák meteorológiai irányítása 163
Időprognózisok felhasználása korai termésbecslések készítésére 165
Az építészet meteorológiai kérdései
Meteorológiai tényezők mérlegelése épületek tervezésekor
Az épület elhelyezése és fekvése 136
Szobaklíma, hőszigetelés, fűtés 170
A fűtőberendezések méretezése. Tüzelőanyag-fogyasztás 172
Por a fűtött helyiségek levegőjében. Védekezés a por desztillálása ellen 174
Szellőzés. Gázszigetelés. Világítás. Sugárzások 175
Tűzbiztonság, villámvédelem, ellenállás rendkívüli időjárási igénybevételekkel szemben 178
Szélnyomás és hóteher 179
A csapadékvíz elvezetése; a csatornák méretezése; csapadékstatisztika és a csapadékerősségek statisztikája 181
Az építkezések végrehajtásának meteorológiai feltételei
A kőművesmunkák időjárási feltételei 184
Betonmunkák 185
Száradás és szárítás 186
Szavatosság 188
Épületek, műemlékek karbantartása és az időjárás
Az építési anyagok időjárás okozta pusztulása 189
Térfogatváltozás a víztartalom, az elzárt gázok hőmérséklete és halmazállapotváltozások következtében. Szétfagyás 190
Hőtágulás az épületeken; hangjelenségek a sivatagban. Védekezés a hőtágulás ellen; völgyzáró gátak, antennatornyok 192
Összetett időjárási romboló hatások. Romok keletkezése 194
Füstkárok. A nagyvárosok gótikus épületei. Mesterséges eső 195
A meteorológia ipari alkalmazásai
Az időjárás hatásai különböző iparágakban
A levegő páratartalma iránt legérzékenyebb iparágak: textilipar, faipar, asztalosipar, papirosgyártás, dohánygyártás, vegytisztító ipar 197
A hőmérséklet iránt érzékeny iparágak 198
A porrobbanások keletkezése 199
A porrobbanások megelőzése. Möller-Cotrel-féle eljárás 201
A bányászat és a meteorológia 202
Különleges gyártási eljárások időjárási hatások kiküszöbölésére
Fényezés, impregnálás 203
Repülőgép-gyártás 205
A rozsdakérdés 205
Időjárási kompenzálás 208
Védekezés a harmat (kondenzvíz) ellen 209
Időjárási hatások az ipartelepek általános üzemmenetére
Az ipari üzemek általános meteorológiai kérdései 210
A tüzelőterek meteorológiai követelményei. Léghuzam. Miért magasak a gyárkémények? 210
Az üzemben használt víz befagyása 212
Kenőanyagok megfagyása 213
Védekezés az elektromos szikrák ellen 214
Az időjárási energiák kihasználása. Szélmotor. 215
A napsütés, a légköri elektromosság és egyéb meteorológiai energiák felhasználásának kérdése 217
A közüzemek meteorológiája
Az elektromos energiaszolgáltatás időjárási vonatkozásai 220
Az elektromos távvzezetékek meteorológiai kérdései 221
Szélokozta lengések a távvezetékeken. A szélhárfa jelensége. A távvezetetékek kifáradási jelenségei 224
Meteorológiai vonatkozások a gázművek üzemmentében 226
Köztisztasági üzemek. Portalanítás 227
A csatornázás 228
A vízvezetékek és az időjárás 229
Távbeszélő, távíró 232
A drótnélküli hírszolgálat időjárási érzékenysége 233
A meteorológia a kereskedelem szolgálatában
Az időjárás szerepe a termelésben és az áruszállításban
A termelés időjárási függése és a kereskedelem 234
Az áruszállítás időjárási vonatkozásai 235
Meteorológiai súlyváltozások 237
Késedelmes szállítások időjárási indokolása 238
Meteorológiai hatások a beraktározott árúkon
A legérzékenyebb árúfajták 239
Kondicionáló intézetek. A textil- és gumiárúk érzékenysége 241
A fogyasztó- és hitelképességre vonatkozó kalkulációk időjárási szempontjai
A kereskedelem meteorológiai szolgálatának fejlődési szempontjai 244
Idénycikkek és egyéb közvetlen hatások a fogyasztásra 244
Biztosítási meteorológia
Az időjárási biztosítások fejlődése 245
Csapadékbiztosítások 247
Biztosítás fagy, viharkárok és villámcsapás ellen 249
Vegyes időjárási biztosítások: termésbiztosítás, üvegbiztosítás, utazási biztosítás, szállítmánybiztosítás 250
Időjárás és idegenforgalom
Az időjárás szerepe az általános idegenforgalomban 251
A gyógyhelyek, idegenforgalom. Klimatikus gyógyhelyek 253
Meteorológiai adatok az idegenforgalmi propaganda szolgálatában 253
Az időjárás és a kereskedői reklám
Az időjárás, mint a reklám eszköze 255
Az aerológiai reklámeszközök 256
Füstírás 258
A meteorológia a tűzvédelem szolgálatában
A tűzesetek lefolyása különböző időjárási helyzetekben
Az égés, mint légkörtani folyamat 260
Zárt és nyílt tüzek 260
Időjárási hatások a nyílt tüzekre 262
Erdőtüzek 264
Tömeges városi tűzesetekre vezető időjárás. Kéménytüzek 266
A tűzoltói beavatkozások és az időjárás
Az inverzió hatása a füsttöménységre. Korai tűzjelzés 268
Meteorológiai szempontok a tűzoltói taktiban 269
Vízszerzés 270
A vízzel oltás egyéb nehézségei; hab-, gáz- és poroltókészülékek 271
Tűzoltás - tüzek gyujtása útján. (Csatlakozó tüzek) 274
Tűzoltói időjelző szolgálat 276
A tűzesetek megelőzése meteorológiai ismeretek alapján
Megelőző tűzrendészet. A tűzveszedelmes üzemek elhelyezése 278
Önmelegedés, öngyúlás, önrobbanás veszedelmével fenyegető üzemek elhelyezése 281
Villámgyújtás, villámhárító 284
A Nap, mint gyujtogató 285
A meteorológus feladata tűzvizsgálatokban 286
A meteorológia törvényszéki alkalmazásai
Bevezetés
A meteorológia az igazságszolgáltatásban 287
Az időjárási információ, mint a vallomások megbízhatósági ellenőrző módszer 289
A meteorológus közreműködése polgári perekben
Szavatasság 292
A meteorológus szerepe szavatossági visszaélések megakadályozásában 294
Vis maior-kérdések 295
Időpontok megállapítása és ellenőrzése meteorológiai események alapján 296
A meteorológus közreműködése bűnügyi eljárásoknál
Alibi-bizonyítások időjárási alapon 297
Egyéb időjárási tényezők a bűnügyi vizsgálatban 298
Időjárási viszonyok mérlegelése a beszámíthatóság eldöntésében és az enyhítő körülmények figyelembevételekor 299
Időjárási hatóságok 299
A meteorológia különféle alkalmazásai
A meteorológia, mint más kutatási szakok segédtudománya
Újabb alkalmazási területek 301
A meteorológiai, mint más természettudományi szakok segédtudománya 301
Meteorológiai segédeszközök a szellemi tudományokban 303
Statisztika, konjuktúra-kutatás 303
Esztétika: meteorológiai segédeszközök a műbírálathoz 305
A múzeumok meteorológiai kérdései 307
A sportok és az időjárás
A légi sportok meteorológiai alapjai. Szabad ballon 310
Ugrás ejtőernyővel 312
Repülés motor nélkül 315
Turisztika 317
A magashegyi turisztika. A lavinák keletkezési feltételei 318
Télisportok. Hójelzés 320
Vízisportok. Horgászsport 321
A vadászat meteorológiai kapcsolata 323
Egyéb sportágak. Atlétika 326
A stadionok elhelyezése és belső kiképzésük 327
Irodalmi tájékoztató 329