A kelta homály

A kelta homály a Nobel-díjas Yeats korai, prózai műve (1893). "Egyszerre krónika és önéletrajz" - ahogy a híres irodalomtörténész, Kathleen Raine mondja róla. Mintegy költői néprajz, mondhatnók, a két műfaj között lebeg. A költő, miközben folklór-körútra indul, a saját, kialakulóban lévő költészetéhez keresi az ír forrást. A "kelta homály" később korszakmegjelölő fogalommá lett Írországban. Yeats és néhány társa mítoszban, költészetben és politikában "kitalálta" Írországot. A Vörös Hanrahan meséi viszont már önálló invenciójú Yeats-mű, lírai próza, egyetemes szépségű mese, a költő alteregójának örök szomorúságú históriája, tele mágikus kelta szimbólumokkal, kártya-misztikával és Janus-arcú tündér-boszorkányokkal. A mű felidézi Yeats költészetének csodás hangját, saját szavaival "az ős-báj bánatát".