Porábúl megéledett Főnix

Egy nádor, Wesselényi Ferenc és két fejedelem, Kemény János és Thököly Imre házasságát ünnepelte-köszöntötte nagy terjedelmű énekkel Gyöngyösi István. Legismertebb műve, a Márssal társolkodó Murányi Vénus után most a tragikus sorsú Kemény János emlékét megörökítõ eposzkísérletét veheti kézbe az olvasó az életmûkiadásban. Akár a tatár rabság porából uralkodói székbe emelkedett hadvezér, akár a Lónyay Annával sok szenvedés és reménytelenség után kötött házastársi szövetség rejtõzik a megéledõ fõnix képe mögött, a költõ pontos metaforára lelt. Erre a kérdésre is új olvasói válaszlehetõségeket kínál Gyöngyösinek e vágyakozó szerelmi lírát és hiteles históriás epikát oly szellemesen elegyítõ, színes leírásokban, meglepõ rímjátékokban élvezetesen tobzódó, eposzba oltott házaséneke. Badics Ferenc 1921-es kritikai kiadása óta ez az elsõ vállalkozás, mely Gyöngyösi erõsen romlott, illetve valószínûleg a cenzúra (öncenzúra?) által csonkított szövegének helyreállítására törekszik.