Czuczor népies költeményei - 1877-es.

Czuczor népies költeményei. Összeszedte és kiadta Friebeisz István. A kötet borítója nagyon enyhén kopott, belül a lapok némelyike enyhén foltos. Első kiadás. Népies költeményei
A reformkori lírikusok közül a legtöbb népies vers Czuczor életművében maradt ránk. Összefügg ez származásával, de azzal is, hogy mint pap személyes élményeit közvetlenül nem énekelhette meg és szerelmi érzéseit népies dalokba vetítette ki. A kezdeményezés a népdalírásban nem az övé. Folytatója volt az Aurora köréből kiinduló mozgalomnak; 1827-ben Toldy buzdítására kezdte gyűjteni a népdalokat. Komáromi tanársága idején, 1830 őszétől öt évig szerkesztette az igen elterjedt Komáromi Kalendáriumot, s feladatának tartotta, hogy naptárát népies költeményekkel lássa el. Paraszti származása ellenére, a kor uralkodó nézetei szerint tulajdonképpen ő sem becsülte sokra a népdalokat, számára a népdalköltés a népi ízlés és műveltség megnemesítésének eszköze volt. Átvett elemeket, belső formát, sorokat is a népdalokból, de mindezt azért, hogy "csinosabbakat" és "magvasabbakat" nyújtson azok helyett a népnek. Amikor a 40-es évek elején Toldy Ferenc biztatására ki akarta adni népdalait, a tervezett (de meg nem jelent) gyűjteményhez előszót írt. Azt fejti ki ebben, hogy a közszájon, a falusi fiatalság körében, sok durva dal forog, s a fiatalság "nem tud gyakran alkalmas éneket érzelmeinek kifejezésére". Czuczor azért akarja közzétenni a maga dalait, hogy "ezen hibát helyre hozzam", hogy versei "szép érzést, s jó kedvet gerjesszenek". Figyelmet érdemlő ízléstörténeti adalék, hogy mit kíván Czuczor kiszorítani a maga dalaival: "Ideje már egyszer, hogy a Senki Pál, Angyal Bandi, Zöld Marczi, Becskereki, Czigány lakodalom s több ilyféle igen aljas könyvecskénél valamivel csinosabb népdalok is megforduljanak a jámbor falusi ember kezei között". Petőfi majd felismeri az értékeket ebben a ponyvára került népi gárdában, igaz viszont, hogy ő még a szép énekeknél is nagyobb dolgokra akarta "megtanítani" a népet. Egyébként Czuczor didaktikus célkitűzése kitűnik dalaiból is, amelyekre inkább a néphez-szólás, a népnek-adás jellemző, mint a népi szemlélet, népi atmoszféra.