Robin Hood - A Sherwoodi erdő lovagja

Részlet a könyvből:

Nem, hát Robin Hood nem is tudott szebbet elképzelni, mint egy ilyen gyönyörű erdőben barangolni! A fák levelein átsütött a puha, aranyosfényű, délutáni nap, a madarak daloltak és mindez olyan szép volt, olyan vidám, hogy Robin Hood énekelni kezdett. Egy régi, régi vadászdalt énekelt, amit még az apjától tanult. Közben megsimította a vállán lógó, pompás íjját, a vadászkését. Igen, hát ezek voltak a cimborái. Rajtuk kívül aztán nem is volt senkije. A szülei meghaltak és a rokonai igazán nem sokat törődtek vele.
Megzörrent az egyik bokor. Egy hatalmas, szélesvállú férfi állt Robin Hood előtt. Ruhája cafatokban lógott, félszemén kötés.
Robin megállt. Az íjjához kapott.
- Ki vagy? Mit akarsz?...