Demosthenes és Athén

ELŐSZÓ
DEMOSTHENES ÉS A VÁLTOZÓ IDŐK

Machiavelli óta többször fölmerült már az a gondolat, hogy nemcsak a politika, hanem a történelem szempontjából is a «jó» és a «rossz» tulajdonképpen csak a siker kérdése- E szerint a közismert felfogás szerint ugyanis az állam normális állapota "szükségállapot". Ezért a politikai magatartást, az államférfi működését a gyakorlatban nem is irányíthatja más, mint a történelmi pillanat parancsa és kényszerítő hatalma. Így aztán ahhoz, hogy egy politikus a szó igazi értelmében "történelmi jelentőségű" legyen, nem elég még az sem, hogy megértse az idők szavát és adott pillanatban határozottan cselekedni tudjon. Feltétlenül szükséges ezen kívül még a siker is. A történelem szava férfias és kegyetlen. Aki elbukott, az lehet mint ember tragikus hős vagy mártír, de a történelem színpadán másodrangú statiszta lett. Siker nélkül nincs történelmi nagyság.
Demosthenes, az athéni szónok sem volt nagy a történelem ítélőszéke előtt. A gondolat, amiért küzdött, vele együtt elbukott. Abból a távlatból, amelyből az ókori történelem eseményeit mi látjuk, nyugodtan megállapíthatjuk: Demosthenesnek el is kellett buknia. A hódító makedón imperializmus, amely ellen egész életén át oly kétségbeesetten küzdött, Philippos és Nagy Sándor teremtették meg a hellénizmus kereteit; ezáltal biztosították beláthatatlan időkre az európai kultúra és történelem, a mi történelmünk alapjait is.