Hazateremtő kereszténység NEMESKÜRTY ISTVÁNNAL BESZÉLGET HALÁSZ ZSUZSA

"Amikor Nemeskürty Istvánt személyesen is megismerhettem, már az egész ország réges-régen Tanár úrnak szólította. Diák, írj magyar éneket című irodalomtörténeti munkáját maga is haszonnal forgattam valaha, tudtam, hogy a Requiem elementáris erővel robbant be a köztudatba, így többé már nem lehetett elhallgatni a Don mellett történteket, s hogy ezzel a ma divatos szóval éljek, végső soron ő "vállalta fel" az István, a királyt. Munkám során persze sokszor használtam forrásként a könyveit, azt azonban hinni sem mertem, hogy egyszer még szívesen látott vendég leszek nála."
Valamikor, a ma divatos időszámítási kifejezéssel élve időszámításunk kezdete után harminc-egynéhány évvel tizenkét halász, köztük egy pénzváltó - aki feltehetőleg tudott írni és olvasni, a többiek azt se - elindult, hogy elterjessze a rájuk bízott hitet, evangéliumot. Tizenketten. Nem telt bele kettőszáz év, ez a tizenkét ember, és az ő követőik elérték, hogy a Római Birodalom hivatalosan keresztény lett. Sőt, még a Római Birodalmat döntögető barbár törzsek is kereszténnyé lettek, maguktól, fegyveres kényszer nélkül, az üldözések ellenére. Ilyen a történelemben előtte soha nem volt, és nem is lesz. Mi következik ebből? Az, hogy a hit a mindenkori tudástól és tudománytól függetlenül olyan hihetetlen erő, hogy aki ebben a hitben él, maga is létre tudja hozni ezt az erőt. Így lett Európa keresztény, így lettünk mi is keresztények.