Az Urat keressétek, akkor élni fogtok!

"Kálvin 1558-ban magyarázta Ámósz próféta könyvét a genfi akadémián tartott előadásaiban. Ámósz a legharagosabb próféták közé tartozott. Egyszerű vidéki pásztorember volt, akit sértett a városi fényűzés, a léha erkölcsiség és a felszínes vallásosság. Különben is elítélte azokat a gazdag előkelőket, akik isteni törvényt és emberi jóérzést félredobva kiuzsorázták a szegény népréteget, közben pedig a kiválasztott nép öntudatával, hamis biztonságérzettel élték világukat. Ámósz próféta kegyetlen szigorúsággal állította eléjük a valóságot: Isten keze ott van fölöttük, de nem oltalomként, ahogyan elképzelik, hanem ítélő szigorúsággal. Kálvin különösen együtt tudott érezni a prófétával, és miközben elemezte a haragvó próféciákat, minduntalan rádöbbent és ráébresztett arra, hogy ""manapság"" is hasonlóak az emberek, a körülmények. Tárgyilagos magyarázata így lesz aktuális, mert amikor megidézi a hajdanvolt történetet, szembesíti vele az olvasókat "manapság" is, akár négy és fél évszázaddal később is."