Prédikációk II.

„Íme ​a keresztyénség eredeti formájában, ahogy nagy Szerzője közölte! Ez Jézus Krisztus igazi vallása. Így mutatja be ő annak, akinek nyitva a szeme. Lásd meg Isten képét, már ha utánozhatja őt ember! Íme a kép, melyet Isten rajzolt saját kezével! ’Lássátok meg, ti gúnyolódók, és ámuljatok el, és semmisüljetek meg!’ Vagy inkább ámuljatok el, és imádjátok őt! Inkább kiáltsatok fel: „Ez a názáreti Jézus vallása? Az a tanítás, amelyet üldöztem! Ne legyek többé olyan, mint aki Isten ellen harcol. Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?” Micsoda szépséget tükröz az egész! Milyen tökéletes szimmetriát! Milyen pontos arányokat minden részletében! Mennyire óhajtani való az itt leírt boldogság! Milyen tiszteletreméltó, milyen gyönyörűséges az a szentség! Ez a vallás lelke-lényege, kvintesszenciája. Valóban ezek a keresztyénség alapjai. Ó, ne csak hallgatói legyünk! ’Mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát. Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt.’ Nem, tekintsünk bele folyton a ’szabadság tökéletes törvényébe’, és maradjunk meg mellette! Ne nyugodjunk, amíg annak minden sora bele nem vésődik a szívünkbe!”