Újrakezdések - Zsidósors Somogyban

Saját képekkel - Újrakezdések - Zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig - Kiadja a BÉT OLÁM Alapítvány és a Somogy Megyei Levéltár - Előszó: Suchman Tamás - További ismertető. "Belelapozás". - - Tartalom:
Előszó (Suchman Tamás) 5
Bősze Sándor: A szerkesztő előszava 7
Gőzsy Zoltán: A zsidóság Somogy megyei megtelepedésétől 1815-ig 9
Megtelepülésük Somogyban az 1770-es évekig 9
A zsidóság létszáma 1770 és 1815 között 13
Közösségeik, településszerkezetük 14
A zsidó közösségek belső élete 18
A zsidóság szerepe a gazdasági életben a 18. században 23
A hiteléletben és kölcsönforgalomban betöltött szerepük 33
Zsidóság terhei 34
Polgár Tamás: A somogyi zsidóság és a megyei közigazgatás a 19. század első felében 39
A somogyi zsidóság a korszak leírásaiban 40
A zsidókat érintő megyei és országos szabályok 41
A türelmi adóról 43
A zsidóság és környezete 45
Kereskedelem, bérleti és hitelügyletek 47
A somogyi zsidók az összeírások tükrében 49
A megyei követutasítások a zsidóságról 51
A somogyi zsidóság a forradalom és a szabadságharc idején 54
Bősze Sándor: A szabadságharc és a kiegyezés között 57
A népességszám változásairól 58
A hitélet színtereiről 63
Szerepek és kényszerpályák a gazdasági életben 68
Megítélésük 73
Récsei Balázs: A Somogy megyei zsidó hitközségek dualizmus kori történetéből 77
Az egyetemes gyűlésről 78
A hitközség alkalmazásában állók 82
A községkerületi igazgatásról 86
A hitközségi adózásról 87
Az anyakönyvezésről 88
A vallási előírásokról és a chevra kadisákról 88
Egyéb egyletekről 91
A zsinagógákról 92
Az antiszemitizmusról 95
Az 1883-as somogyi antiszemita zavargások 97
A cionizmusról 110
Az asszimiliációról 111
A jótékonykodásról 112
Zsidók a gazdasági életben 113
A lélek- és arányszámokról 115
Bősze Sándor: A somogyi zsidók egyesületei a dualizmus évtizedeiben 119
Csóti Csaba: A somogyi zsidóság 1914-1939 közötti történetéből 125
A korszak zsidóságtörténeti kutatásának sajátosságai 125
A somogyi zsidóság demográfiai viszonyai 1910-1941 között 127
A zsidóság térbeli megoszlásának tanúságai 128
Az első világháború 130
A "forradalmak kora" 135
Ellenforradalom és fehérterror 138
Mozaikok a két háború közötti somogyi társadalom zsidóságáról 141
Lehetséges kaposvári zsidótörténet(ek) az 1930-as évekből 143
Kovács Tamás: A II. világháború éveiben (1940-1944) 147
A zsidótörvények hatása Somogy megyében 147
A zsidók és a honvédelem 150
A német megszállás 152
A zsidóvagyon elvétele 154
A Kaposvári Zsidó Tanács 158
A deportálások előkészítése 159
Gettók és gyűjtőtáborok Somogy megyében: Barcs, Tab és Kaposvár 160
A deportálás 167
Gyenesei József: A zsidótörvények végrehajtása Somogy vármegyében - a Kaposvári Népbíróság periratainak tükrében 171
Magyarországi zsidótörvények és rendeletek 171
A Kaposvári Népbíróság és a népbírósági jog 172
Zsidóellenes bűncselekmények elkövetői a Kaposvári Népbíróság előtt 174
Hivatali hatáskör túllépésével elkövetett bűncselekmények 175
Zsidó személyek feljelentői a vádlottak padján 177
A zsidóság vagyona elleni bűncselekmények 178
Keretlegények, munkafelügyelők perei 179
Szántó László: Adatok a somogyi zsidóság és a Kaposvári Izraelita Hitközség II. világháború utáni történetéhez 183
Újrakezdés 183
Beilleszkedés az új rendszerbe 188
A Kaposvári Izraelita Hitközség 1956 utáni történetének néhány kérdése 191
Új korszak, új lehetőségek 196
Récsei Balázs: A Somogy megyei zsidó iskolák történetéből 199
Az oktatás a kezdetektől 1868-ig 199
Zugiskolák és magániskolák 208
Adatok a polgári korszak hitközségi zsidó iskoláiról 210
A hitoktatásról 220
A zsidó iskolák felügyeletéről 222
Az iskolaépületekről 223
Adatok a kaposvári gimnáziumba járt zsidó diákok létszámáról (1812-1912) 224
Összegzés helyett 225
Gyenesei József: Híres somogyi zsidók - rövid életrajzgyűjtemény 227
Vonyó Anita: Bibliográfia a Somogy megyei zsidóság történetéhez 237
Somogy megyei zsidóság történetére vonatkozó irodalom 237
A zsidóság történetével kapcsolatos egyéb irodalom 238
Függelék 249
Demográfiai táblázatok 249
Rövidítések jegyzéke 265
Levéltári források 265
Bibliográfiai források 266

- - A történetírás különös jog arra, hogy a jelen látásmódját a múlt tényeinek felelevenítésével alakítsuk. Minden történeti mű hiányt pótol, s gyakran az az érzetünk, hogy késésben vagyunk. Könnyebben megértettük volna, előbb levontuk volna a tanulságokat, ha előbb találkozunk a cáfolhatatlan tényekkel, ha előbb ismerjük meg múltunk titkait. Így van ez, de nincs ellentmondásban azzal, hogy több évszázados mulasztások is vannak. Levéltárak, könyvtárak, irattárak mélyén bújik meg sokszor az igazság. Mi is akadályozza az emberiséget abban, hogy történelmének kényes részleteiről valljon? A somogyi zsidóság történetének ugyanúgy, mint az európai zsidóság 20. századi történetének számtalan kérdéséről nem volt elég erő, hogy tisztázó beszélgetések folytassunk, és írásokat készítsünk, pedig sok a homály. Ez a könyv több tiszteletre méltó kísérlet után alapvetőnek számít e területen. Nem lehet megérteni önmagában sem az antiszemitizmust, sem a zsidóságot elpusztítani szándékozó náci ideológiát, sem a magyar, sem a német fasizmust bizonyos összefüggések ismerete nélkül. A sok évszázadra visszatekintő folyamat egy része Magyarországon az, amiről a szerzők a következőkben szólnak. Az elfogadás és elutasítás, a türelem és türelmetlenség immáron hosszú idők óta a magyar zsidóság sorsa. Az Exodus után szinte sehol a világ nem volt aranykor, amely által lehetőség nyílt volna a befogadó népekkel való harmonikus együttműködésre. Mégis születtek tagadhatatlan eredmények, gazdasági tevékenységek a kultúra, a művészet s a humán tevékenységek során. Az asszimiláció minden formája - főleg amely kényszer alatt jön létre - az identitás ellen való, mégis sokan elfogadták, vagy néha szinte kikövetelték. A progresszív társadalmi folyamatokban való részvétel is csak időlegesen segítette a beilleszkedési folyamatot. Még ma is nehezen érthető, hogy Somogy megye több településén is csak a 19. század közepe táján sikerült a letelepedéshez engedélyeket kapni, valódi polgárjogot még ekkor sem vagy csak nehezen. Csak kevésen múlt, hogy rólunk, az európai, magyar vagy a somogyi zsidóságról nem úgy kell írni, mint a kihalt, elpusztult népekről, az etruszkokról vagy az avarokról. Hatszázezer helyett talán százezerről, sok ezer helyett talán egy-kétszázról szól majd a krónika néhány évtized múlva. Miattuk is, az elpusztítottak miatt a tanulság okán mégis nagyon fontosnak tartom ezt a számvetést.