A zsidók története (XI-XX. könyv) teljes második kiadás FORDÍTÓ Dr. Révay József

FÜLSZÖVEG
Josephus a mai olvasó számára elsősorban A zsidó háború történetírójaként ismert, ő maga azonban élete fő művének a jelen kötetet tekintette. Ebben a munkájában hatalmas összefoglalását adta a zsidók történetének "s az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig" - azaz saját koráig.
Kötetünkben az ótestamentumi történeteket elbeszélő első tíz könyv elhagyásával, a mű valóban történeti jellegű és értékű második részét közöljük: a XI-XX. könyvet, amely a zsidók történetének hat évszázadáról ad áttekintést, s ugyanekkor részletes ismereteket nyújt a római és a parthus birodalom történetéből is.
Az ókori "drámai történetírás" stílusában írt epizódok, lélektani, társadalmi és politikai elemzések olykor irodalmi szintre emelkednek Josephus elbeszélő összefoglalásában. Ifjúkori emlékek, az érett történetíró személyes élményei, az egymásnak ellentmondó forrásokból leszűrt értesülések sajátos egységgé ötvöződnek ebben a klasszikus munkában, amelyben Josephus a hellenisztikus történetírás legjobb hagyományait folytatja.
Az olvasó tájékozódását segítik a kötet végén közölt Nevek és kifejezések magyarázata, dinasztia-táblázatok, filológiai megjegyzések és az irodalmi tájékoztató. Vissza
TARTALOM
A ZSIDÓK TÖRTÉNETE XI. KÖNYV
Kyros perzsa király a zsidókat Babilonból hazabocsátja, megengedi, hogy újra felépítsék a templomot és pénzt is ad hozzá 3
A kutai telepesek és a satrapák akadályozzák a zsidókat a templom építésében, amit Kyros utódja, Kambysés, egészen betilt 6
Kambysés után Dareios kerül a trónra, és mivel Zorobábel mindenkinél ügyesebb a találós kérdések megfejtésében, megengedi neki, hogy újra felépítse a templomot 8
A kutai telepesek ellenállása hiábavaló: a templom felépül 14
Dareios fia, Xerxés, igen jóindulatú a zsidók iránt. Esdrás és Nehemiás 20
Eszter, Márdokeus és Hámán. Artaxerxés uralkodása alatt majdnem az egész zsidó népet kiirtják 29
Jóchánán agyonveri a templomban testvérét, Józsuét, Bágata ezért kegyetlenül sanyargatja a zsidókat. Szánbállát 45
Szánbállát és Manassé templomot épít a Garizim-hegyen. Nagy Sándor bevonul Jeruzsálembe és sok jót tesz a zsidókkal 46
XII. könyv
Ptolemaios, Lagós fia csellel elfogalja Jeruzsálemet és Judeát és sok foglyot hurcol Egyiptomba 53
Ptolemaios Philadelphos a zsidók törvényeit görögre fordíttatja, sok foglyot szabadon bocsát és Istennek rengeteg fogadalmi ajándékot ajánl fel 54
Ázsia királyai megtisztelik a zsidókat és városaikban polgárjogot adnak nekik 69
Antiochos szövetséget köt Ptolemaiosszal. Ptolemais Euergetés haragra gerjed Oniás ellen. József barátságot köt Ptolemaiosszal. Egyéb tettei. Fia, Hyrkanos 74
A zsidók széthúzása. Antiochos hadjárata Jeruzsálem ellen. A szamaritánusok Garizim-hegyi templomukat Zeusnak szentelik 85
A hasmoneus Mattatiás egymaga szembeszáll Antiochos parancsaival és az ellenállók vezére lesz. Halála. Utódja, Júdás 90
Júdás megveri Apollónios és Sérón seregeit, mindkét hadvezér elesik. Nem sokkal utóbb legyőzi Lysiast és Gorgiast, bevonul Jeruzsálembe és megtisztítja a templomot 93
Júdás leveri a szomszéd népeket, Simon megveri a tyrosiakat és Ptolemaios híveit. Júdás megkergeti Timotheost. József és Azariás vereséget szenved 99
Antiochos Epiphanés halála. Antiochos Eupatór a templomban ostrom alá fogja Júdást, de kénytelen elvonulni. Alkimos. Oniás 103
Bakchidés, Démétrios hadvezére a zsidók ellen vonul, de kénytelen eredménytelenül hazatérni. Nikanórt kiküldik Júdás ellen, de egész seregével együtt elpusztul. Alkimos halála 108
Bakchidés megint haddal indul Júdás ellen. Júdás hősi harcban elesik 112
XIII. KÖNYV
Jónatán átveszi az uralmat testvére, Júdás után és Simon nevű testvérével együtt megtámadja Bakchidést 115
Alexandros megtámadja Démétriost, dús ajándékokat ad Jónatánnak, ráruházza a főpapi méltóságot és ezzel megnyeri magának, ámbár Démétrios még dúsabb ajándékokat ígér neki. Démétrios halála 119
Oniás és Ptolemaios Philométor barátsága. Oniás templomot épít Egyiptomban a jeruzsálemi templom mintájára 123
Alexandros nagy tisztelettel bánik Jónatánnal, Démétrios fia, Démétrios legyőzi Alexandrost és barátságot köt Jónatánnal 126
Tryphón legyőzi Démétriost, az uralmat átadja Antiochosnak, Alexandros fiának és Jónatánnal szövetséget köt. Jónathán tettei 133
Tryphón orozva megöli Jónatánt, s a zsidók után fővezérnek és főpapnak Simont választják meg. Simon cselekedetei 142
Simon szövetséget köt Antiochosszal és legyőzi Tryphónt, valamint Kendebaiost. Halála 147
Hyrkanos főpap kiűzi Ptolemaiost az országból. Antiochos támadásra indul Hyrkanos ellen 149
Hyrkanos megtámadja Syriát és szövetséget köt a rómaiakkal. Démétrios és Alexandros halála 153
Két testvér, Antiochos Grypos és Kyzikosi Antiochos az utalomért küzd, ezalatt Hyrkanos elfoglalja és feldúlja Samariát, elszakad a farizeusoktól és a szadduceusokhoz csatlakozik 155
Aristobulos megkoronázza magát és kegyetlkenkedika anyjával és testvéreivel. Antigonos meggyilkolása után ő maga is meghal 160
Alexandros uralomra jut és Ptolemaios ellen hadba vonul, de fél Ptolemaios Lathurostól és abbahagyja az ostromot. Ptolemaios leveri Alexandrost és legyőzi a zsidókat 163
Alexandros hadjáratot indít Coelesyria ellen, elpusztítja Gaza városát, s később az ellene lázadó sok ezer zsidót lemészároltatja 167
Démétrios Akaiors legyőzi Alexandrost, de hamarosan visszavonul. Alexandros bosszút áll a zsidókon. Démétrios halála 171
Alexandra kilencéves uralkodása és halála 176
XIV. könyv
Aristobulos és Hyrkanos küzdelme az uralomért. Megegyeznek, hogy Aristobulus lesz a király, Hyrkanos pedig visszavonul a magánéletbe. Hyrkanos ezután Aretashoz menekül 181
Aretas és Hyrkanos haddal indul Aristobulus ellen, körülzárják Jeruzsálemet, a római Scaurus felmenti a várost. Oniás halála 184
Aristobulus és Hyrkanos a trónviszályt Pompeius elé terjeszti. Aristobulus az Alexandreion-erődbe menekül. Pompeius haddal vonul ellene 186
Pompeius körülfogja és elfoglalja Jeruzsálemet 189
Scaurus megegyezése Aretasszal. Gabinius haditettei Judeában 193
Gabinius elfogja a Rómából megszökött Aristobulost és visszaküldi. Legyőzi Alexandrost és a nabateusokat 195
Crassus Judeában érkezik és kifosztja a templomot, a parthusok elleni harcban elesik. Cassius védelmezi Syriát a parthusok ellen és Judeába vonul 197
Antipatros Heródesre bízza Galilea kormányzását, Fázaelre pedig Jeruzsálemet. Heródes ellen panaszt emelnek Hyrkanosnál 205
A zsidók viszonya a rómaiakhoz és más népekhez 209
Cassius megérkezik Syriába és keményen sanyargatja a zsidókat. Antipatrost meggyilkoltatja Malichos, őt pedig Heródes 221
Heródes elkergeti Judeából Antigonost, Aristobulos fiát és megszerzi Antonius jóindulatát. Antonius rendeletei a tyrosiakhoz 226
Antonius fejedelemmé nevezi ki Heródest és Fázaelt. A parthusok betörnek Judeába, s elfogják Hyrkanost és Fázelt. Heródes menekülése. Fázael halála 230
Heródes Egyiptomba menekül, onnan Rómába jut, s a szenátus és Octavianus királlyá nevezi ki 237
Heródes Itáliából visszatér Judeában és Antigonos ellen harcol. Egyéb események Judeában 241
Heródes és Sosius elfoglalja Jeruzsálemet. A Hasmoneus-uralom vége 252
XV. KÖNYV
Pollión és Sameas. Heródes megöleti Antigonos főembereit és megzsarolja a várost. Antonius lefejezteti Antigonost 256
Hyrkanos, akit a parthusok szabadon bocsátottak, visszatér Heródeshez.Alexandra erőfeszítései fia érdekében 257
Heródes meggyilkoltatja Arsitobulost és ezért Antonius felelősségre vonja. József és Mariammé 262
Kleopátra ellátogat Judeába, miután Antonius neki ajándékozta Judea egy részét és Arábiát. Heródes dúsan megajándékozza és hazakíséri Egyiptomba 269
Heródes háborúja az arabok ellen. A nagy földrengés. Heródes beszéde katonáihoz 273
Heródes meggyilkoltatja Hyrkanost, Octavianushoz utazik és ez szívesen fogadja. Nem sokkal utóbb maga is fényes fogadást rendez Octavianus tiszteletére Ptolemaisban 281
Heródes meggyilkoltatja Soaimost és Mariammét, később Alexandrát, Kostobárt és Sabbas fiait 287
Összeesküvés Heródes ellen. Heródes megerősíti Kaisareiát, Sebastét és más városokat 297
Éhínség Judeában. Heródes újra megnősül és újabb városokat alapít 302
Heródes Rómába küldi fiait. Zénodóros és a gadariak vádat emelnek ellene, de Augustus felmenti. Az esszénus Menahém 309
Heródes újjáépítteti a templomot, amely magasabb és pompásabb lett a réginél. Az Antonius-vár 315
XVI. KÖNYV
Heródes törvényt hoz a lopás ellen. Alexandros és Aristobulos visszatér Rómából. Salome és Feróras áskálódása az ifjak ellen. A királyfiak házassága 322
Heródes kétszer is Agrippához utazik. A zsidóknak a görögök ellen emelt panaszai ügyében Agrippa biztosítja a zsidók jogait 324
Heródes házában új viszálykodás támad, mert a többiek rovására legidősebb fiának, Antipatrosnak kedvez és ezzel felbőszíti ellene Mariammé fiait 331
Míg Antipatros Rómában időzik, Heródes elviszi Augustushoz két fiát, Aristobulost és Alexandrost és bevádolja őket. A kibékülés 335
Heródes játékokat rendez Kaisareia építésének megünneplésére. Egyéb építkezései és adományai 342
A Kyrénében és Ázsiában lakó zsidók követeket küldenek Augustushoz, panaszt emelve a görögök ellen. Augustus és Agrippa ebben az ügyben rendeleteket intéz a városokhoz, a levelek szövege 346
Heródes behatol Dávid sírboltjába. Családjában egyre jobban kiéleződnek a viszálykodások 349
Heródes börtönbe vetteti Alexandrost. Archelaos kibékíti őket 356
A trachóniak elpártolása. Syllaios összeveszíti Heródest Augustusszal. Heródes Rómába küldi főemberét, Nikolaost, hogy kiengesztelje a császárt 363
Euryklés megrágalmazza Heródes fiait, atyjuk elfogatja őket, s ügyükben ír a császárnak. Nikolaos leleplezi Syllaiost 367
Heródes a császár beleegyezésével bevádolja fiait a berytosi törvényszék előtt, azután kivégezteti őket 376
XVII. KÖNYV
Antipatros helyzete testvérei halála után. Heródes feleségei és gyermekei 383
Zamaris, a babiloni zsidó. Antipatros újabb áskálódásai Heródes ellen. A farizeusokról 387
Heródes és Feróras ellenségeskedése. Heródes Rómába küldi Antipatrost a császárhoz. Feróras halála 390
Heródes leleplezi Antipatros áskálódásait 393
Antipatros visszatér atyjához, ez halálra ítéli. Quintilius Varus, Syria kormányzója börtönben őrizteti, míg a császár nem dönt sorsa felől 396
Herodes betegsége. Lázadás tör ki a zsidók között. A király utolsó rendelkezései 406
Heródes öngyilkosságra gondol. Antipatros kivégzése 412
Heródes végrendelete, halála és temetése 413
A nép fellázad Archelaos ellen, mire ez Rómában utazik 416
A zsidók fellázadnak Sabinus ellen. Varus rendet teremt 424
A zsidók követsége a császárhoz. Augustus jóváhagyja Heródes végrendeletét 432
Az ál-Alexandros 436
Archelaost újra bevádolják. A császár Viennába száműzi 438
XVIII. KÖNYV
Quirinius küldetése. Coponius kormányzó. A galileai Júdás. A zsidó szekták 442
Heródes és Philippos a császár tiszteletére városokat építenek. A kormányzók és a főpapok névsora. Phraatés parthus király halála 446
A zsidók lázadása Pontius Pilatus ellen. Jézus Krisztus. A zsidók helyzete Rómában 450
A szamaritánusok fellázadnak, és sokat megölnek közülök. Pilatust bevádolják Vitellius Judeában és a parthusoknál 455
Heródes tetrarcha hadat üzen az arab királynak. Keresztelő János halála. Vitellius Jeruzsálemben. Nagy Heródes utódai 459
Agrippa Rómába megy Tiberius császárhoz. A császár bilincsébe vereti, de Tiberius halála után Gaius szabadon bocsátja és Philippos tetrarchiájába királlyá nevezi ki 464
Heródes tetrarcha száműzetése 479
Az alexandriai zsidók és görögök viszálya. Követséget küldenek Gaiushoz. Gaius Syriába küldi Petroniust, hogy haddal támadja meg a zsidókat, ha nem hajlandók szobrát a templomban felállítani 482
Mi történt a zsidókkal Babilonban a két testvére, Asinaios és Anilaios miatt 490
XIX. KÖNYV
Cassius Chaerea meggyilkolja Gaius császárt 502
A szenátorok népuralmat, a katonák császárt akarnak. Gaius feleségének és leányának meggyilkolása. Gaius jelleme 524
Claudiust a katonák császárrá kiáltják ki. A szentátus küldöttséget indít hozzá 531
Agrippa közbelépése Claudius érdekében. Claudius végleg elnyeri a császári méltóságot és kivégezteti Gaius gyilkosait 535
Claudius visszaadja Agrippának nagyapja birodalmát és még meg is nagyobbítja. Rendeletei a zsidók érdekében 540
Agrippa rendeletei Judeába való visszatérése után. Petronius rendelete Dóra városához a zsidók ügyében 543
Agrippa megharagszik Silasra. Újra felépíti Jeruzsálem falait. Agrippa jelleme 546
Agrippa további uralkodása és halála 550
Események Agrippa halála után. Cuspius Fadust nevezi ki judeai kormányzónak Claudius 552
XX. KÖNYV
Philadelphia lakosainak viszálya a zsidókkal. Küldöttség Rómába a főpapi ruházat miatt 554
Heléné, Adiabéné királynéja és fia, Izatés áttér a zsidó vallásra. A királyné az éhínség idején támogatja Jeruzsálem lakosait 556
Artabanos parthus király félelmében, hogy satrapái összeesküsznek ellene, Izatéshez menekül és az ő segítségével visszaszerzi trónját 561
Az arabok háborúja Adiabéné ellen. Izatés Isten rendeléséből megmenekül a parthusok kezéből. Halála 564
Theudas és a galileai Júdás fiai. Cumanus megakadályozza a zsidók lázadását 567
Claudius elsimítja a zsidók és szamaritánusok viszályát 569
Felixet kinevezik kormányzóvá. Agrippa családja 572
Claudius halála, Nero trónra lépése. Felix és Festus idején rablók, gyilkosok és csalók lepik el Judát 574
Albinus helytartósága. Jakab megkövezése. Egyéb események Albinus idejében 580
A főpapok sorrendje a háború végéig 581
Florus kormányzó háborúba hajszolja a zsidókat a rómaiak ellen 588
Befejezés 589
Függelék
Nevek és kifejezések magyarázata 593
A műben előforduló zusidó és makedón (görög) hónapnevek a Julius Caesar-féle naptár szerint 600
Filológiai megjegyzések 601
Családfák 612
Irodalmi tájékoztató 625