Kihívások a büntetőjogi jogalkotás terrénumában a 19–21. században

A büntetőjog tudományos művelése megteremtette a modernizáció elméleti alapjait, a reformok Európa-szerte a büntetőjogi kodifikáció eredményeként megszülető törvénykönyvekben valósultak meg. A 18–19. századi kódexekkel nem következett be nyugvópont a büntetőjog-alkotásban. A büntetőjog segédtudományai és más tudományterületek eredményeit is hasznosító elméletek a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeiben ismételten felvetették az újítás szükségességét, bizonyos büntetőjogi reformok pedig még a jelenkorban is terítéken vannak. A kötetben szereplő, büntetőtudományokkal foglalkozó tanulmányok a jogi szabályozásban megfigyelhető esetleges mintakövetésre, a jog szuverenitásának különböző megjelenési formáira figyelemmel tárgyalják a büntetőjog-területek fejleményeit. A jogalkotó előtt álló társadalmi, gazdasági, politikai és hatékonysági igényekre, kihívásokra reflektálnak a szerzők, a 21. századig bezárólag jellemzően a magyar büntetőjog történetét fókuszba helyezve, máskor kifejezetten a külföldi megoldások ismertetését célozva.

A tág értelemben vett büntetőjog modernizációja, a dekriminalizáció kérdése, a büntetőjogi szankciók változása, a büntetés-végrehajtásban érvényesülő büntetési célok alakulása és a büntetés-végrehajtás dologi feltételrendszere, a büntetőeljárási jog fogalmainak történeti változása, a büntetőjog különleges jogrendben betöltött szerepének vizsgálata mellett a jogalkotás során átvett, adaptált vagy elvetett külföldi megoldások képezik az írások tárgyát.