Joggal Európában - A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések 25 éve

Ami másnak jár, az nekünk is jár Az ember antropológiai természetéből következik az, hogy a közösségek nemzeti alapon szerveződnek. Sőt, ha valamilyen más alapon van közösségszervezés, általában annak is van nemzeti tagozódása. A nemzeti lét, ahogy Szabó Dezső mondta, az emberiségnek a létformája, az emberiség termőformája. És ebből következik, hogy minden nemzet és minden nemzetrész létezni akar. A többségi nemzet és a kisebbségi nemzetrészek is. Minden nemzetnek és minden nemzetrésznek joga van a létezéshez. Annak pedig, hogy a kisebbségi nemzetek, nemzetrészek létezhessenek, az autonómia a közjogi kerete. Minden jó, ami az autonómia felé vezet, és minden rossz, ami az autonómia feladását jelenti. Ahhoz, hogy az autonómia ügyében előre tudjunk lépni, három területen kell a dolgokat előre mozdítani, az autonómia megvalósítása három tényezőn alapszik Az egyik Magyarország, a másik a nemzetközi jog, a mi esetünkben különösen az Európai Unió jogi keretei, a harmadik pedig a külhoni magyar nemzetrészek. Magyarországon, azt gondolom, hogy megtettük, amit meg kellett tennünk, hiszen Magyarország Alaptörvénye azzal a lendülettel, amivel kimondja azt, hogy a magyar állam felelősséget visel a külhoni magyarságért, egyúttal azt is kinyilvánítja, hogy támogatja a külhoni magyar közösségek önkormányzatiságát, más szóval az autonómiáját. Tehát a magyar Alaptörvény tesz hitet, és ezáltal kötelez minket az autonómia támogatására. A politikai konszenzussal elfogadott Nemzetpolitikai Stratégia Kerete című dolgozat szintén tételesen kimondja a külhoni magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását. A legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben, így az autonómia kérdésében is teljes konszenzus van a magyar parlamenti politikai pártok között, és ami még fontosabb, a magyar társadalomban is. A külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, ettől elválaszthatatlanul jár a szavazati jog, és a külhoni magyarságot megilleti az autonómia. Az európai vonatkozásban fontos megint tudatosítani magunkban azt az egyébként nagyon szép megfogalmazást, hogy az autonómia a közösségi jogok királynője. Ebből következik az, hogy az autonómia mint a kisebbségi nemzeti létnek a formája nemcsak hogy elfogadott, hanem evidenciaszerű is az Európai Unióban. És ezzel kapcsolatban nagyon fontos annak a tudatosítása és ismételt leszögezése, hogy a magyar nemzetrészek, legyenek azok Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken, vagy Kárpátalján, soha nem kértek, soha nem követeltek olyat, ami ne lenne általánosan.