A magyar büntetőjog általános tanai II. Büntetéstan

A magyar büntetőjog általános tanai I. című könyvünknek a bevezető tanokat és a bűncselekménytant feldolgozó részét követően most a második kötetet nyújtjuk át az olvasónak, mely a büntetéstant tárgyalja. Munkánkban alapvetően követtük a kapcsolódó büntetőjogi tankönyvírás hagyományait, így a büntetőjogi jogkövetkezmények elméleti kérdéseit, a büntetés jogalapját és célját, az egyes büntetési és intézkedési nemeket, a büntetéskiszabást, a mentesítést és a fiatalkorúak szankciós szabályait egyaránt bemutatjuk a kötetben.A tradicionálisnak mondható rendszerezés mellett ugyanakkor számos helyen újszerű megközelítést alkalmaztunk. Így a korábbi tankönyv- és kommentárirodalomban olvashatónál mélyrehatóbban tekintjük át például a büntetés fogalmát a jogirodalomban és a nemzetközi bíróságok gyakorlatában, az életfogytig tartó szabadságvesztés emberi jogi vonatkozásait, a korporális büntetések tilalmát, valamint a ne bis in idem elvének szankciótani vetületeit. Szintén a szokásosnál nagyobb terjedelemben foglalkozunk a szankciók ún. együttalkalmazási tilalmaival, továbbá bevezetjük, és saját kutatásunkon alapuló rendszerezéssel alkalmazzuk a szankciórendszerre a diszpozivitás és a kógencia kategóriáit.

Reméljük, hogy e kötet nem csupán a büntetőjogot elsajátítani óhajtó joghallgatók tankönyve lesz, hanem a szankciós szabályokkal munkájuk során foglalkozó elméleti és gyakorlati jogászok kézikönyvéül is szolgálhat. Ezen az úton halad tehát tovább az „ELTE iskola”, és bízunk abban, hogy hamarosan a büntetőjog különös részének feldolgozásával válhat teljessé a sorozatunk.