Pallas Tudástár

FÜLSZÖVEG
A bíróságok jelentősége, az igazságszolgáltatásnak a társadalom életében betöltött szerepe elengedhetetlenné teszi, hogy folyamatos figyelemben részesítsük a harmadik hatalmi ágat. Annál is inkább, mert hatalmával és jelentőségével párhuzamosan csökkent az intézményes ellenőrzés lehetősége, a szervezeti ellensúlyok szinte teljesen hiányoznak. Az 1997-ben újraformált bírósági szervezet működésének mérlege elsősorban azzal a reménnyel szolgál, hogy a súlyos működési rendellenességek orvoslása megkezdődik. Szervezeti problémák, hibás intézményes megoldások állnak a közvéleményt foglalkoztató, egyre nagyobb számban napvilágra került anomáliák mögött: a perek elhúzódása, a súlyos tévedések, az állampolgári jogokat veszélyeztető értelmezési bizonytalanságok a felelőtlen vezetésre, a bírák nem megfelelő kiválasztására és képzésére, a jogalkalmazó felelősségének hiányára vezethetők vissza. Az átláthatatlanság, hallgatás és megalapozatlan propaganda falait a tudományos elemzéseknek kell megtörniük. Empirikus vizsgálatok, kutatások nélkül nincs elmozdulás egy jobban működő jogállam felé. E terület kutatói, a jogot alkotó politikus, a szervezetet igazgató bírósági vezető, az ítélkező bíró, a tárgyalóteremből tudósító újságíró egyaránt felelősek azért, hogy az igazát kereső állampolgár, mindannyiunk bizalommal tekinthessünk a jogállam intézményeire. A munka még csak elkezdődött. Vissza
TARTALOM
Előszó 9
Bevezetés 11
Igazságszolgáltatás - reform közben 17
A reform esélyei 19
Nemzetközi kötelezettségek 26
A bírói függetlenség 28
A szervezet állapota és a változtatási szükségletek 35
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepe 37
A Legfelsőbb Bíróság pozíciója 39
Az OIT szabályozó tevékenysége 40
Hatékony munkaszervezés 40
Minőségi ítélkezés 42
Szelekció 43
A bírák jogállása 45
Bíróképzés 46
Nyilvánosság 48
A magyar igazságszolgáltatás szervezeti problémáinak előzményei 50
A helyzet 51
Közbevetés: értelmezések az 1997-es igazságszolgáltatási reform előzményeiről 51
Kilépési kísérletek 57
Az átfogó igazságügyi reform felé 63
A minisztériumi igazgatás ellehetetlenülése a kilencvenes évek első felében 70
A koncepció körvonalazódása, a politikai támogatás megszerveződése 78
Koncepciótól a törvényig: az utolsó szakasz 81
Alkotmánykoncepció 81
Kormmány előterjesztés az igazságszolgáltatási reform koncepciójáról 82
Szakmai vélemények a törvény koncepciójáról 84
A kodifikációs bizottság (1996 január-szeptember) 92
A kormány elé kerülő koncepció 106
Észrevételek a törvényjavaslatra 116
A reform politikai és társadalmi elfogadtatása 126
Utójáték - egy másik történet kezdete 129
Rövid utószó 130
Függelék 132
Kommentált részletek az 1997. évi LXVI. törvény parlamenti tárgyalásának általános és részletes vitáiból 132
Az igazságszolgáltatási reform a hatékonyság szempontjából 163
Egyszerű mérleg 164
A bíróságok munkaterhe országos mutatók alapján 169
Teljesítmény megyei bontásban - az arányos terhelés problémája 173
Főváros, és Pest megye, az ország igazságszolgáltatásának legnagyobb része 181
A Pest megyei helyzet kezelése 195
Kísérlet a státusok átcsoportosítására (a Hivatal konfliktust kiváltó javaslata) 203
Átláthatóság és nyilvánosság 207
Mit jelent az igazgatás átláthatósága a bírósági szervezet esetében? 208
A hatályos szervezeti szabályok és az átláthatóság 210
Az igazgatás elfedésének kialakítása 213
Propaganda és lobbizás 230
Függetlenség: a politika látszata vagy a látszat politikája 249
A kutatás szabadságának elégtelen érvényesülése 252
Manipuláció a közvélemény-kutatási adatokkal 255
A felület megjelenítése 259
Adalékok egy megye bíróságainak igazgatásához 265
A bírák kiválasztása és képzése: elvi és gyakorlati problémák 288
Szervezeti viszonyok és kiválasztás 288
A bírói igazgatási modell és a kiválasztás összefüggése 291
A kiválasztás ellentmondásai Magyarországon 294
A bírák jogállása 300
Bíróképzés 302
A bírák képzése kihívások alatt 305
Szervezeti reformok, átalakítási kísérletek 309
Folyamatos korrekciós kényszer 309
Az első konfliktus: a gazdálkodással kapcsolatos hatáskörök 311
A végrehajtó hatalom próbálkozása a szervezet módosítására 313
Belső elképzelések a szervezet működésének megváltoztatására 316
Belső leltár: az OIT célkitűzései és cselekvési programjának megvalósulása 346
Következmények 353
Összefoglalás 357