A védőügyvéd

A könyv általános részében mélyrehatóan elemzi a védői jogállás alkotmányos és alapelvi kötődéseit, áttekinti annak jogtörténeti fejlődését, jogszociológiai aspektusát, bemutatja nemzetközi vetületeit. A különös részben, a büntetőeljárás négy fő (nyomozási-rendőrségi, közbenső-ügyészségi, tárgyalási-bírósági, büntetésvégrehajtási) szakaszában többféle – köztük kriminalisztikai – nézőpontból is vizsgálja a védői kötelezettségek és jogosítványok, a védővel kapcsolatos intézmények („fegyverek egyenlősége”, hatékonyság, kényszerintézkedések, kirendelés, védirat, védőügyvéd, védszakértő, stb.) szabályozását, gyakorlatban való megjelenését. A könyv egyaránt hasznosítható a jogelmélet (kutatók, oktatók), a jogalkotás (kodifikátorok), a jogi oktatás (joghallgatók) és a jogalkalmazás számára is. Joggal tarthat számot érdeklődésre nemcsak a „védőügyvédek”, hanem a büntetőeljárásban tevékenykedő jogalkalmazók (nyomozók, ügyészek, bírák, bv. alkalmazottak) körében is.