Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
A magyar büntetőtörvények zsebkönyve (Negyedik kiadás) - Saját képpel
- 508 oldal
- Kötés: vászon kiadói, kopottas
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Vigyázva olvasott példány. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás". A borító és a gerinc sarkain pici sérülés látszik (ld.borítókép), pár oldalon aláhúzás, jelzés látható.
- név/ajándékozási beírással
- aláhúzásokkal
Ismertető: "E kis mű az élő magyar büntetőtörvények összességének foglalata. Ennyiben tárgya ugyanaz, a mi a bűntettek és vétségekről, valamint a kihágásokról szóló, összesen négy kötetre terjedő kommentáromé, de a melyet mégis nem helyettesíteni, hanem csak kiegészíteni van hivatva... Czélja e műnek az, hogy adott esetben gyors és biztos tájékozást nyújtson az ügyvéd, biró, ügyész, a közigazgatási hivatalnok s a rend- és csendőrség tagjai részére, kik azt hivatásuk teljesítése közben mindig maguknál tarthatják..."- További ismertető: "Belelapozás".
----------- Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842. június 26. – Budapest, 1919. április 6.) jogi doktor, jog- és váltóügyvéd, királyi ügyész, az MTA levelező tagja (1895), Edvi Illés Pál unokaöccse. A jogi tanfolyamot 1864-ben végezte Budapesten; 1864-től 1867-ig mint jogtanító működött Szirákon gróf Degenfeld-Schonburg Lajos és József mellett. 1867-ben jogi doktori és ügyvédi oklevelet nyert; 1867-től 1871 végéig mint pest-megyei alügyész a központban, majd a Szegedre delegált bíróságnál volt alkalmazva. 1872-től 1883-ig mint királyi ügyész a szegedi várban, Aradon, Budapesten és Pécsett működött. Részt vett a betyárvilág és az alföldi rablóbandák felszámolásában, Rózsa Sándor ügyében is ő volt a vád képviselője. 1883-ban látóképességének elvesztése miatt nyugalomba helyezték. Ezen súlyos csapás nem akadályozta őt meg ügyvédi és írói működésében és így ugyanazon évben a pécsi ügyvédi kamara tagja lett, és mint gyakorló ügyvéd 1885 június végéig kiválóan működött bűnügyekben. Azután Aradon folytatta az ügyvédkedést; 1888 végén a fővárosba költözött és ott nyitott ügyvédi irodát. Jogi írásai mellett több szépirodalmi művet is alkotott. 1889 és 1916 között a Budapesti Hírlapban állandó jelleggel jelentek meg cikkei büntetőjogi és közjogi témákban. 1918-ban királyi udvari tanácsosi címet kapott.