A bíbor méltóság, a sárga árulás

Az ember lényege a szimbólum, amelynek segítségével megismeri a világot és kifejezi a maga világát: teret és időt, mítoszt és vallást, a művészetet, a történelmet és a tudományt is. (Ernst Cassirer)

A szimbólumok és rituálék egy része folyamatosan változik, alkalmazkodik az egymást követő korok igényeihez, az emberek életmódjához, a társadalmi, politikai berendezkedéshez, a jogintézményekhez. De vannak olyanok is, amelyek megőrzik szimbolikus erejüket: a vörös színről a szerelem jut eszünkbe, a kutyához a hűséget társítjuk, az igazságszolgáltatás ismertető jegyeként Justitiára gondolunk, és az uralkodóra, a királyra, ha koronát vagy jogart látunk, ma is kézfogással pecsételjük meg a szerződéskötést. Ez azt is jelzi, hogy a szimbólumokat és a rituálékat sem a mindennapi életből, sem a jogéletből nem szorította ki teljesen az írásbeliség elterjedése.

Kötetünk a jogi szimbólumok és rituálék történetét, bonyolult rendszerét járja körül a szakszerűséget az olvasmányossággal párosítva, képekkel gazdagon illusztrálva.