A semmisségi törvények (Büntetőjogi tanulmányok III.) - TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK VESZPRÉMBEN A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA, A VESZPRÉM MEGYEI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA VESZPRÉMI TERÜLETI BIZOTTSÁGA BÜNTETŐJOGI MUNKABIZ

A kommunista diktatúra végóráit élte, amikor ellenállhatatlan erővel tört fel a társadalomból: nyilvánítsa semmissé az állam a diktatúra jogot meggyalázó ítéleteit. Már senki nem elégedett meg a közkegyelmi rendeletekkel és a bírói mentesítésekkel, amely mögött kimondva, vagy kimondatlan állt,hogy valaki bűnt követett el, amelyre később bocsánatot kapott. Magyarországon a szovjet megszállást követően - a koalíciós kormányzat leple alatt - megkezdődtek a kommunista párt kizárólagos hatalmának megteremtését szolgáló koncepciós perek. A hatalmat, amit a kommunisták nem kaptak meg a polgároktól a választásokon, a büntetőjog eszközeivel kísérelték meg - nem is eredmény nélkül - megragadni. A büntetőjogához sem, az ítélkezéshez sem volt köze az igazságszolgáltatáshoz. Felszámolták a bírói talárral leleplezet a világ alől ítélkezésnek, pedig csak gyilkolt. Magyarországon több mint ezer embert végeztek ki és több százezer embert vetettek börtönbe, nem beszélve az internáltakról és egyéb módon meghurcoltakról. Ki kellett tehát mondani, a bűnt nem az ártatlanul elítéltek, hanem a diktatúra követtte el. A hatalomnak meg kellett követni a nemzetet. A tíz éve megszületett első semmisségi törvény emlékére tartott tudományos konferencia anyagát tartalmazza ez a kötet, olyan szerzők tollából, akik tevőlegesen részt vettek a három semmisségi törvény előkészítésében. Elmondják azt is, mivel maradt még adós a jogalkotás..