A Hitlerjugend és Délkelet-Európa

Az „Akié az ifjúság, azé a jövő” ismert jelszava az első világháború után különös aktualitást nyert azokban a tekintélyelvű vagy diktatórikus rendszerekben, amelyek továbbélésük biztosítása végett kiemelt feladatuknak tekintették az ifjúság megszervezését. Spanyolország, Olaszország, a Szovjetunió és más országok mellett ide sorolhatjuk Németországot, amely a weimari demokrácia évei és ezerszínű, a társadalom legszélesebb köreiben elismert ifjúsági mozgalma után a náci diktatúra keretében a Hitlerjugendben kezdte meg az egész ország ifjúságának megszervezését és saját szellemében, illetve érdekében való képzését. S így volt ez a Horthy-korszak Magyarországán is, amely a Levente-szervezetben az ifjúság egyre nagyobb részét kívánta bizonyos állami érdekek szerint összefogni és nevelni.

Miközben a nemzetiszocializmus totális diktatúrája sok esetben fenntartotta a korábbi német ifjúsági mozgalom hagyományait, a Hitlerjugendben egységesülő német ifjúságot már a kezdetektől jól kivehető módon a politikai megfontolások mentén irányította, s használta ki a végletekig. A Hitlerjugend szintén politikai megfontolások alapján alakított külkapcsolatainak rekonstruálása révén eddig nem ismert államközi és multilaterális kapcsolatokra derül fény, s a kötet jelentős adalékkal szolgál a náci Németország délkelet-európai politikájának és szándékainak még jobb megvilágításához. Egy ilyen vizsgálat során egyértelművé válik az is, hogy milyen mértékben sorolhatók be az ifjúsági kapcsolatok a Harmadik Birodalom hatalmi és expanziós politikájába.

Vitári Zsolt munkája tehát a Hitlerjugend „külpolitikájáról” szól, ennek változásait követi nyomon a kezdetektől - tehát az 1933 előtti időszakra is kitérve - egészen a második világháború végéig. Választ keres többek között arra, hogy milyen előzményekre támaszkodhatott a Hitlerjugend e tevékenysége során, milyen szellemiség és koncepció húzódott a háttérben, kik voltak a Hitlerjugend fő partnerei Közép- és Délkelet-Európában, melyek voltak azok a területek, amelyekkel elsősorban kapcsolatot ápolt a szervezet, e kapcsolatoknak milyen keretei és formái alakultak ki, és milyen viszonyrendszer volt közte és a helyi ifjúsági szervezetek között. E kapcsolatok gyakorlati működését a legrészletesebben és legsokoldalúbban Magyarország viszonylatában mutatja be.