103 nap - Budapest román megszállása

ELŐSZÓ
A „Nagy Négyek", az első világháború győztes nagyhatalmai, ahogyan Bajcsy-Zsilinszky Endre írta, úgy döntöttek nemzetekről, az önrendelkezést semmibe véve, a történelmi hagyományokat figyelmen kívül hagyva, mindenekelőtt Magyarországról, mintha kisebb afrikai gyarmatról lett volna szó. Közönnyel nézték, hogy szomszédjai mohó étvággyal harapnak ki a testéből élő részeket, és ezt a békeszerződéssel szentesítették.
A trianoni békeszerződés méltánytalanul megalázta, aránytalan veszteséget mért Magyarországra. Például míg minden húsz német ajkúból 7 került idegen hatalom alá, addig minden harmadik magyar került kisebbségi sorba - emlékeztetett Száraz György közíró is -, mintha ő robbantotta volna ki az első világháborút. Nem tehetett mást, mint készülni a revízióra, területei visszaszerzésére, belesodródni a második világháborúba. Újabb veresége ekkor, ismét a Nyugat hathatós támogatásával, a Szovjetunió kommunista birodalmának részévé tette. Nem utolsóként: a Nagy Négyek - és szomszédjai - maximálisan beavatkoztak az ország belső életébe. Mentségük lehetne, hogy gróf Károlyi Mihály dicstelen regnálása, még inkább a Tanácsköztársaság kalandor, első kommunista hatalomátvételi kísérletét követően - 1919 utolsó hónapjaira gazdaságilag ellehetetlenült - Magyarországnak nem volt sem országgyűlése, sem felelős kormánya, sem államfője.