a magyar társadalom 1918 után

Az első világháború, az összeomlás és Trianon új, sokszor drámai kihívások elé állította a magyar társadalmat és gazdaságot. Emberveszteség a frontokon, visszaeső születésszám, spanyolnáthajárvány, élelmiszerés szénhiány, lakásínség, belső társadalmi erőszakhullám, az új határok révén teljesen átalakuló gazdasági adottságok és külgazdasági környezet, a pénz elértéktelenedése és a költségvetési források hiánya, a nőknek a háború nyomán megváltozott helyzete, a média szerepe a gyors politikai fordulatok idején. Megannyi kihívás, amelyre a társadalmi és gazdasági szereplőknek, a politikának választ kellett találnia. E problémák kezelése szükségszerűen belső konfliktusokat idézett elő, és eltartott egy ideig, amíg a háború és Trianon keltette hullámok elcsitultak. A gyorsan zajló eseményekhez, konfliktusokhoz azonban sok esetben hosszabb távú következmények is kapcsolódtak.
Kötetünk tanulmányai az első világháború demográfiai hatásait vizsgálják, körbejárják azt a kérdést, hogy vajon Trianon mennyire törte meg valójában a magyar gazdaság fejlődését, hogy az állam miként tudta finanszírozni magát ezekben az években, feltárják az élelmiszer-termelők és -fogyasztók kiéleződő szembenállását, a szénellátás, a lakáspiac szabályozásának rendszerét és konfliktusait a kötött gazdálkodás viszonyai között, vizsgálják a háború végi vidéki erőszakhullám eseményeit, a női munkavállalás új jelenségeit, és elemzik a média változásait a politikai földcsuszamlások közepette. Az összeomlás révén kiszolgáltatottá vált ország gazdasági és társadalmi konfliktusainak megértése reményeink szerint hozzájárul a trianoni évek árnyaltabb megismeréséhez és a hosszú távú következmények felméréséhez.