Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
A magyar katona - Századunk legszebb magyar csatái (Második kiadás)
- 656 oldal
- Kötés: vászon könyvkötői bekötés
- közepes állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Könyvkötői vászonkötésben, az eredeti borító része rákasírozva (ld.borítókép), több oldalon folt látszik, szintén több oldal széle részben sérült, megerősített (ld.3-4.kép). Könyvízelítő: "Belelapozás".
- foltos
- gyűrődésekkel
Saját képekkel - Ismertető: Szerző:
Julier Ferenc
Vitéz Doromby József
vitéz Németh Lajos
Seléndy Andor
vitéz Péczely László
Kratochvil Károly
Nyáry Iván
Vedlik Sándor - Szerkesztő:
Ajtay Endre
Dávid József
Kócsy Jenő
Lendvay Ferenc - A világháborúban, Felvidék, Kárpátalja és Erdély visszaszerzésében résztvett bajtársaink életrajzát örökítjük itt meg az általuk rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján + Harctéri események, csaták. - Összeállította a kiadóhivatal. I. Magyarok az Adrián. 1. Tengerésztisztek. 2. Tengerészek. II. Honvédtisztek és tisztjelöltek. III. Tiszthelyettesek, tisztesek és honvédek. IV. Arcképcsarnok.- A tartalomból: Nyáry Iván: Szerbia kirobbantja a háborút. – A komarowi csata. – A három lembergi csata. – A déltiroli támadás. – Kárpátalja felszabadítása. Vitéz Péczely László: A 4-es huszárok megmentik egy hadseregcsoport arcvonalát. – A huszár állásharcban Galuziánál. – A huszár elfoglalja az 1546 méter magas Rusuluit. – A huszár az olasz harctéren tündöklik. Vitéz Doromby József: Téli csata a Kárpátokban. – Az Uzsoki-hágó megvédése. – A montelloi csata baka szemmel. Vitéz Kubinyi Gyula: Az Isonzo-csaták legyőzhetetlen magyar csapatai. – Az 1915 őszi 3. és 4. Isonzo-csata. – Az Isonzo poklában. – A 10. és 11. Isonzo-csata, stb.
További ismertető. "Belelapozás".
- - Ajtay Endre - Született: 1889. júl. 27. Marosvásárhely Elhunyt: 1964. márc. 16. Budapest Tevékenység: hadtörténész, honvéd ezredes - Az I. világháborúban csapattisztként frontszolgálatot teljesített (1914–1915), súlyos sebesülése következtében hadirokkanttá vált (1915), a budapesti sajtóügyészség katonai szakértője (1915–1918), a Központi Honvéd Könyvtár igazgatója (1935. máj.–1940. dec. 23.); közben ezredessé léptették elő (1938). Az MTA Hadtörténeti Bizottságának meghívott tagja (1935–1945). 18–19. századi magyar hadtörténelemmel, az I. világháború gyalogezredeinek történetével, Erdély hadtörténetével foglalkozott, néhány novellát is írt. Egy irredenta drámája (Az erdélyi nő), egy vígjátéka (Anyatigris), több hadtörténeti dolgozata kéziratban maradt.
