A magyar tengerészet a második világháborúban - Magyar sors (1944-1957) III. Dokumentumkötet

Saját képekkel - Ismertető: Kiadó: Magyar Nemzeti Történeti Társaság, Kaposvár - A könyv szerzője, Juba Ferenc a Budapest hajó tengerésztisztjeként élte át ezeket a második világháborús eseményeket, amelyekről így ír:"...például az Azovi tengeren kaptuk hadszíntéri szolgálatunk egyik legsúlyosabb légitámadását... 18 orosz repülőgép 9 hullámban támadta meg a hajókkal telerakott kikötőt."
Az 1944-es szevasztopoli május 10-ére a Tisza hajónk parancsnoka így emlékezik: "...2000 embert hajóztunk be. Alig hagytuk el a partot, a hajó a légitámadások elleni védekezés céljából cikk-cakkban haladva kb. fél mérföldön át mentőmellényes, vízbe fulladt katonák tömegén át tört magának utat. Egy 50 kg-os bomba a hajóra esve nem robbant fel..."
A könyvből többek között megismerjük azt a páratlanul hősies helyállást, amely a magyar kereskedelmi tengerészeket jellemezte a Fekete és az Azovi tengeri háború folyamán 1942-1944-ben. ugyanakkor feltárul belőle a magyar tengerészet legfontosabb időszakának, tengeri szervezetének szinte minden mozzanata őskorától kezdve egészen napjainkig. Kiderül az is, hogy a magyar tengerésznemzet is, hiszen olyan nagy tengerészeket adott, mint Pilaja pasát, a XVI. századi legnagyobb török tengernagyot. Vagy Gyújtó Károlyt, aki az egyik legnagyobb középkori európai tengeri nagyhatalom, Velence tengernagya, majd az arzenálnak a parancsnoka volt. Sorolhatnánk egészen az I. Világháború hőseiig: Wulf Oláf és Horthy Miklós tengernagyokig, vagy ma Fa Nándortól a Sisa testvérekig...- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom: Előszó 3
Bevezetés 5
A magyar tengerészet rövid története 6
Az őskortól Trianonig 6
Trianontól a második világháborúig 8
Tengerészetünk a második világháború idején (1939-1941. június 27.) Hazánk semleges 13
A magyar tengerjáró hajók helyzete 13
Kinti, ún. szabadhajóink helyzete 18
Tengerészetünk l941. június 27. és 1941. december 31. között. Semlegességünk vége - hadviselők lettünk 21
Szövetségben a németekkel 21
A hadiutak minősége, Hajózás háborús vizeken 22
A DTRT hajók bevetésének az előkészületei 24
A kíséretek szervezése 25
Tengerészeink az ún. hadiutakon 26
A magyar tengerészet az 1942-es évben 27
Hajóink a Krímnél és az Azovi-tengeren 30
Tengerészetünk a Fekete- és az Azovi-tengeren 1943-ban 32
A Kolozsvár hajónk elvesztése 32
Utánpótlás a tengeri hadszíntéren 33
Háborús "események" a Budapesttel 34
Újra a Fekete-tengeren 35
Hajóink rakományai 36
A világháború 1944-es évében 36
Torpedótámadások a Budapest hajó ellen 36
A Budapest "szállító, menekítő" munkában Szevasztopolnál 37
"Mozgalmas" tengeri út Odesszába 38
A Budapest hajó utolsó szevasztopoli útja 38
A Tisza hajónk hőstette 39
A Kassa hadiútjai 41
A Magyar Vitéz és a Magyar Tengerész hajóink 44
A Szeged szerepe a második világháborúban 44
A Fekete-tengeri magyar tengerészeti harcok rövid értékelése 45
Tengerészetünk a háború végén (1944-l945) 46
Menekítés nyugatra 46
Hitler ajándékának, a Hungáriának "külön" története 48
Epilógus. Miért és hogyan harcolt a második világháborúban a magyar tengerész? 49
A könyvben előforduló szakkifejezések jelentése 79
Zusamenfassung 81
Summary 82
Juba Ferenc rövid életrajzi vallomása 83
Klapka György Múzeum. Juba Ferenc magyar tengerészeti gyűjteménye, Komárom 85