Kardok történelmünkben

A honfoglalást megelőző időktől napjainkig ívelő sok évszázados történelmi korszak egykoron nagy hírű fegyvere – a kard, ma már a múzeumok falait, vitrinek polcait díszíti, s csak olykor-olykor csillan meg – jeles ünnepségek díszszemléin katonáink kezében. A szerep, melyet a kard a múltban jól vagy rosszul, igaz vagy igaztalan ügy érdekében betöltött, visszavonhatatlanul a történelemé. Az idő valóban megérett arra, hogy e fegyver történetét, a magyar katona kezében való megjelenését, változásait, jelentőségének növekedését vagy éppen csökkenését bemutassuk, összefüggésben a többi fegyverek fejlődésével.
A szakembernek egy-egy kard pengéjének anyaga, hajlása és felirata, markolatának kiképzése, verete és cifrázata sok mindent elárul annak a társadalomnak életéről, gazdasági és politikai szervezetéről, mely harcosainak kezébe adta e fegyvert. A mű kronologikus sorrendben, sok-sok illusztrációval díszítve tárja elénk azokat a kardokat (vagy jellegzetes példányaikat), melyeket a magyar nép katonafiai forgattak, s amelyek történelmünket formálták. A honfoglalás befejezése után – a feudális harcmód átvételével – hogyan merült szinte feledésbe a szablya s vált uralkodó fegyverré az egyenes lovagi kard? Majd fél évezred után, a törökök elleni küzdelemben milyen módon következett be a szablya reneszánsza, milyen hatásokra és hogyan formálódott, míg végül is – a közelmúltban – pályafutása véget ért. Ezekre kap választ az olvasó.
Az évszázados küzdelmek során természetesen a magyar nép kapcsolatba került más népek fiaival (ellenük vagy velük szövetségben harcolva), ezért a bemutatott gyűjteményben helyet kaptak idegen kardok is. Mintegy négyszáz ábra érzékelteti, hozza közel hozzánk e nagy múltú fegyver történetét, dicséri a hajdani kardkovácsok célszerű, és mégis szemgyönyörködtetően mesteri munkáját.

Borítón 3-4 cm-es szakadás