vizUállásjelentés - Magyar Máhely Baráti Kör Füzetek 33

,A képvers (képszöveg) a (vizuális) irodalom egyik legrégibb és legéletképesebb műfaja, mely egyidős az írással. A nemzetközi vizuális költészeti antológiák egyik gyöngyszeme a Kr. előtti 15. századból való asszír—babilóniai képköltemény. A kép és a szó valamikor egy volt; majd együtt létezett. Útjaik azután évszázadokra elváltak, de sohasem véglegesen: a folytonosság kimutatható 35 évszázad költészetében, egészen a huszadik század elejéig, amikor is — az „izmusok" hatására — a kép és a szó újra frigyre lépett. A kapcsolat tartósnak ígérkezik, ugyanis a számítógép és a televízió képernyőjén szétválaszthatatlanul együtt él, együtt lüktet, villódzik a betű és a kép, betűkép és szövegkép és képi kép' — írja e könyv előszavában Nagy Pál. Magyarországon utoljára 1990—ben jelent meg képverseket is nagy számban közlő experimentális költészeti antológia. A Magyar Műhely gondozásában megjelenő vizUállásjeledés fiatal, vagy még kevésbé ismert szerzők műveit (képverseket, elektrografikákat) tartalmazza. A nyolcvanas évek avantgárd irodalmának hagyományait követve kísérleteznek ezek az alkotók, új technikákat és formákat is teremtve. A szerzők irodalmi beállítottságúak, vizuális munkáik mindegyike irodalmi indíttatású, bár a szövegből sokszor csak az írott nyelv legkisebb elemét, a betűt őrzik meg.

"The visual poem (visual text) is one of the most ancient and viable genres of (visual) literature, and it is almost as old as writing ifself. One of the gems of international visual poefic anthologies is the Assyrian—Babylonian visual poem from the 15th century Be. Picture and word used to be one thing; and they existed together. Later they were separafed for centuries but never for good: continuity can be found in the poetry of 35 centuries, up to the begining of 20fh century, when under the influence of "isms", picture and word happened to meet again. This relafionship seems fa be lasting since the existence of the letter and the picture, the leiter—picim and !he text—pidure and pictorial picture live, throb and gleam together on the screens of computers and felevision sets"— Pál Nagy writes in the introducfion fo this book.

The last time when an experimental pad"( anthology containing a large number of visual poems appeared was in 1990. VizUállásjelenlés is a visual poelic anthology, published by Magyar Műhely, which contains the works (visual poems, electroprinfs) of young and not—yet—well—known authors. following the traditions of the avantgarde literature of the eighfies these authors íried to experience and to create new techniques and forms as well. f he authors have a literagy allitude of mind, alI of their works are motivated by literature, although in many cases only the smallest element of the wrillen language is preserved from the text, the letter.