Tűzoszlopok - Brodszky Erzsébet fordításában

FÜLSZÖVEG
Az 1962-ben megjelent Acélhárfák után most a neves francia író második könyvét kapja kézbe magyar nyelven az olvasó. A Tűzoszlopok hőse Lauren Ksawiéry fiatal műszaki rajzoló, az ő élete, szerelem a társadalmi rangban fölötte álló Claire iránt, akivel nemcsak jövőjét kívánja megosztani, hanem múltjának származásának minden terhét, hűséges ragaszkodását az acélkohók emberpusztító és embernevelő, csodálatos világához. Így tulajdonképpen Claire számára, az ő beavatására játszódnak le a tíz év előtti események: Laurent apjának kínhalála, aki munka közben a kemencetorok forró acéltömegébe zuhant.
Minden póz és gesztus nélkül, mélységes humanizmus hatja át Chateaueneu figuráinak cselekedeteit és gondolatvilágát - humánum, nosztalgia és poézis zománcában ragyognak ezek a feketében-vörösben izzó ipari tájak -, mintha Antonio Vörös sivatagjának vidéke kelne életre a könyv lapjain, azúttal azonban nem a felső tízezer, hanem a munkástömegek szemével láttatva, megrendítő emberi tartalommal, tartással telítve. Ez a táj, munkától megcsavart, csontig szikkadt embereivel soha el nem sötétedő, éjjel is tüzesen izzó égboltozatával szinte a főszereplőkkel egyenértékű hőse a regények.