A meteorológia és éghajlattan elemei

ELŐSZÓ
Ezen a helyen hálás köszönetemet fejezem ki a m. kir. földmivelésügyi minisztérium erdészeti főosztályának, mert a munka csak a főosztály anyagi támogatásával jelenhetett meg. Továbbá hálás köszönetemet fejezem ki az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóságának azért, hogy a legnagyobb készséggel kliséket bocsátott rendelkezésemre.
Sopron, 1929. junius havában.
Vági István. Vissza
TARTALOM
Bevezetés 5
I. Rész.
Az atmoszféra 7-13
Az atmoszféra N, O és CO2 forrásairól 13-14
Az atmoszféra hőenergiaforrásairól 14-16
Az éghajlati elemek.
Az éghajlati elemek és azok észlelési adatainak feldolgozása 16-18
A hőmérséklet mint éghajlati elem 18-28
Az atmoszféra felmelegedéséről 28-48
A hőmérséklet földrajzi elosztása 48-51
Izotermák 51-58
Az erdő hatása a hőmérsékletre 58-60
A talajfelszíni hőmérséklet viszonyairól, ha nem erdő, hanem füvek, bokrok, vagy gabonanemüek boritják a talajt 60-61
A talajt boritó növényzet hőmérsékletéről 61-62
A szilárd földkéreg felmelegedése és lehülése 62-68
Vizesfelületek felmelegedése és lehülése 68-69
A légnyomás mint éghajlattani elem 69-83
A vizpára mint éghajlattani elem: A párolgás (párolgás napi és évi menete 84., atmométerek 85., abszolút- és relativnedvesség 86. oldal.
Hygrometria (Dániel-hygrométer, Hajhygrométerek, Saussure-hygrométer 89-90. Lambrecht-polyméter, psychrométer 91-94, A vizpáratartalom változása a magassággal 94. A páratartalom napi, évi és földrajzi változása 94-96. A relatív nedvesség és páranyomás évi menete földrajzi elosztása 96-97. A talajhoz közel álló levegőrétegek páratartalmáról 97. Az erdei levegő páratartalmáról 98. oldal.
A levegőben végbemenő kondenzációs jelenségekről. 1. Hőkisugárzás által és meleg levegőrétegeknek hideg tárgyakkal való érintkezésével 99. 2, A levegő lehűlése adiabás kitágulással 100. 3. A vizpárának kondenzációja hideg és meleg levegőrétegek keverődése folytán. 102. oldal
A hydrometeórok, A harmat 102. A dér, a májusi fagyok megjósolása és a velük szemben való védekezés 104. oldal.
A vizpára lecsapódásának első fázisáról 110. A köd 112. oldal.
A vizpára kondenzációs termékeiről, amelyek a magasban keletkeznek. A felhők 114-125. A borulat 125-129. A napfény 129-133. Az eső 133-156. oldal.
Az erdő és a csapadék 157-159. oldal.
Az atmoszféra mozgásáról. A szelek 159-168. oldal.
A szelek keletkezésének okairól 168-175. oldal.
A konvekciós elmélet alkalmazása egyes különleges szelek képződésének magyarázásánál (tengerparti, hegyvidéki, monszuni szelek 176-178.
A föld nagy szélrendszeréről. A passzátok 178-180. oldal.
A barometrikus minimumok és maximumok 180-194. oldal.
Depressziók által előidézett szelekről. (Föhn, bóra, scirokko, nemere, kosava, harmatan) 194-197. oldal.
Atmoszférái zavarok a forró égöv alatt. A tropikus ciklonok (taifunok, hurrikánok) 197-200. oldal.
A levegő villamosságáról 201-203. oldal.
Az atmoszférikus zavarokról, melyek villamos jelenségekkel lépnek fel (zivatarok, jégverés, trombák, tornádók, viztölcsérek) 203-216. oldal
A légkör fényjelenségeiről 216-217. oldal.
Az időjárás 217-224. oldal.
A szinoptikus időjelzés és a tudományos időjóslás 224-237. oldal.
A helyi időprognozis 237-240 oldal.
II. Rész.
Az éghajlatról általában.
Szoláris, szárazföldi, óceáni, sivatagi, erdei, hegyvidéki éghajlat 241-245. oldal
Az éghajlati övek osztályozása 245-247. oldal.
A Köppen-féle meteorológiai klimaosztályozás 248-255. oldal.
A kontinensek éghajlatának ismertetése a Köppen-féle osztályozás alapján
Ázsia 255-257
Európa 258-260
Magyarország éghajlata 260-263
Afrika 264-268
Amerika 268
Ausztrália 273
Az éghajlat hatása a termőtalajok kialakulására, a növényvilágra, az állatvilágra és az emberiségre 274-281
A barometrikus hőmérsékleti reduktiós táblázat 272
Tengerszini reduktiós táblázat 283