Földrajz és kereskedelem

Tantárgy: Közgazdasági és üzleti tudomány
Évfolyam: Egyéb

Az új gazdaságföldrajz az egyik leggyorsabban fejlődő és legdivatosabb közgazdasági irányzat az elmúlt 15-20 évben. A legutóbbi időkig a közgazdaságtudomány nem vette kellően komolyan annak az egyszerű ténynek a következményeit, hogy a termelés nem a senki földjén, hanem jól definiálható földrajzi terekben megy végbe. Bár az új gazdaságföldrajzot megelőzően is születtek jelentős gazdaságföldrajzi kutatási eredmények, ezek azonban nagyjából érintetlenek maradtak a közgazdaságtan standard árelméleti modelljeitől és általában a közgazdaságtan költség-haszon szemléletétől. Ez a helyzet az új gazdaságföldrajz megjelenésével egy csapásra megváltozott. Az új szemlélet a térbeli elhelyezkedés problémáját beemelte a közgazdaságtudomány központi kérdései közé, és ezzel a nagy jelentőségű szemponttal gazdagítva, fokozatosan újragondolt egy sor, korábban megoldottnak vélt kérdést. A nemzetközi kereskedelem elmélete az új gazdaságföldrajz eredményeinek (és a piacszerkezetekkel kapcsolatos modern kutatási eredményeknek) az alkalmazása révén radikálisan megújult; a regionális közgazdaságtan és a nagyvárosi agglomeráció kutatása az új gazdaságföldrajz eredményeinek köszönhetően hihetetlenül föllendült - hogy csak a legjelentősebb fejleményeket említsük.