Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
5 960 din.
Várható szállítási idő
17 munkanap.

Medencefejlődés és geológiai erőforrások

Szte, 2010
  • 138 oldal
  • Kötés: kemény kötés
  • hibátlan, olvasatlan példány
  • Szállító: Fiume Antikvárium

A Magyarhoni Földtani Társulat 2010. évi Vándorgyűlésének témája, a térség helyzetéből adódóan és az energiaválsággal terhelt időszakban egyértelmű: földtani erőforrások. Ez a téma a nem klasszikus értelemben vett, új bányászati- és technológiai kihívásokat jelentő alkalmazott földtani kutatásokat helyezi előtérbe. Ilyen kihívás a nem konvencionális (mélymedencebeli) szénhidrogének eredményes kutatása és felhasználása, valamint a geotermikus energia gazdaságos, környezetbarát, tudatos és felelős kiaknázása. Ezekre a kutatásokra anyagi forrásokat is áldoztak és áldoznak a befektetők. A geotermikus erőforrások kutatását némileg támogatták a mindenkori fejlesztésekért felelős központi és regionális kormányzati szervek. Ezek a törekvések – a megújuló energia felhasználási arányának növelése – az Európai Uniós-s irányelvekkel is összhangban vannak, tehát ez némi EU-s forrást is jelenthet. Sajnos az országosan és regionálisan működő, egyébként sikeres projektek, nincsenek sem országos sem európai koncepcióba foglalva és ezért az országhatárok egyik-másik oldalán más-más jogszabályok szerint működnek, rontva az EU-n belül a versenyképességet, esetenként jelentős környezeti károkat okozva.
Az utóbbi időben e földtani erőforrások alkalmazott kutatásfejlesztése mintha megtorpant volna; valószínűleg a gazdasági válság az oka bizonyos források elapadásának. A megoldás azonban véleményem szerint az alapkutatás fejlesztése, ugyanis az alkalmazásról csakis a jól megalapozott alapkutatási eredmények megszületése után lehet és érdemes gondolkozni. Így elkerülhetőek azok a csalódások, amelyeket az alkalmazott földtani kutatásokkal szemben támasztott túlzott elvárások okoznak, ugyanis a hiányos alapkutatási eredményeket sem a befektetők, sem az olyan apró, izolált, túléléssel küzdő műhelyek, mint egy-egy tanszék vagy kutatóintézet, nem tudják pótolni.
Ez az oka annak, hogy Vándorgyűlésünk másik kiemelt tematikája a medencefejlődés, az alapkutatást képviseli, azzal a szándékkal, hogy beszámoljunk a Makói-árok és a Békési-medence korántsem letisztázott feltöltődési modelljéről.
Hazai rangos kutatók tartanak érdekfeszítő, közérdeklődésre számot tartó elő adásokat ebben a témában, és megtiszteli összejövetelünket két tengerentúli előadó, akik nemcsak rendezvényünk rangját emelik, hanem a nem hagyományos szénhidrogénmezők kutatásainak szakértői is. Terepbejárásunk célzottan az erdélyi Zarándi-hegység néhány feltárásához vezet.
A térségben végzett földtudományi kutatások történetében lapozva megállapítható, hogy itt nagyon jól összeforrott az alapkutatás az alkalmazott kutatással. Példa erre, hogy a több mint 100 éve, éppen itt, a Zarándi–Aradi térségben mutatta be ingáját Eötvös Loránd egy nemzetközi grémium előtt, és ennek eredményeként jöhetett létre a Geofizikai Intézet is.
Jelen tanulmánykötet/kivonat kötet, az eötvösi kísérlet óta a térségben végzett jelentős földtani kutatások e Vándorgyűlésen előadások és poszterek formájában bemutatott eredményeinek kivonatait/rövid cikkeit gyűjtötte össze.