A mezőgazdasági termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági környezete

Jelen tanulmány távolról sem tekinthető befejezettnek. Inkább egyfajta „félkész-termékről" van szó.
Az első két fejezetben megkísérlem a szervezet-környezet, illetve a neokorporatizmus általam ismert irodalmát rendszerezni. A tárgyalt elméletek többségével kapcsolatban nem foglalok el egyértelmű álláspontot, és hiányzik saját rendszerezett felfogásom a szervezet-környezet kapcsolatára, illetve a neokorporatizmus jelenségére vonatkozóan. Utalás történik ugyan az intézményi megközelítés és a populációs ökológia „sajátos ötvöződésére", egy általam írt korábbi tanulmányra, amelyben, úgy tűnik, meglehetősen egyértelműen kifejtettem álláspontomat a szervezetek és környezetük kapcsolatát illetően. Ez az álláspont azonban a publikálás óta eltelt időben bekövetkezett gazdasági-politikai fejlemények következtében egyoldalúvá vált. Bár ez az álláspont céloz arra, hogy a szervezetek változása nem a környezethez való folyamatos alkalmazkodás, hanem erőteljes külső politikai ráhatás eredménye, a szóban forgó álláspont alapvetően mégis csupán a szervezetek degradálásával foglalkozott, a szervezetek „újjászületésének" mechanizmusa figyelmen kívül maradt. Miután ez utóbbi mechanizmusra vonatkozóan saját állásponttal jelenleg nem rendelkezem, be kellett érnem az ide vonatkozó elméletek áttekintésével. Vissza
TARTALOM
Előszó 5
I. Környezet koncepciók a szervezetszociológiában
Kontigencia elmélet 8
Erőforrás-függőségi megközelítés 11
Populációs ökológia 15
A szervezetek közötti tranzakció 23
Konstruált környezet 24
II. Korporáció és bürokrácia
A modern tőkés társadalom hatalmi viszonyai és a szervezetek környezete 26
A korporációk és a bürokrácia dialektikája 28
A korporatizmus értelmezése a szervezetszociológiában 30
III. A téma empirikus megközelítése, a minta főbb jellemzői 38
IV. Szervezetközi befolyási viszonyok 45
Befolyási viszony és csereviszony 49
A befolyási viszonyok struktúrája 53
Direkt és indirekt befolyás 57
A befolyási viszonyok intenzitása 60
Aktív és passzív befolyás 67
V. Kooperáció és konfliktus 78
A kapcsolattartás okai 78
a) Információ kérés 80
b) Információ adás 82
c) A szövetkezetek saját nehézségeinek, illetve a környező szervezetek
problémáinak megoldása 84
d) Nézeteltérések rendezése 84
e) Megállapodások további együttműködésre 85
A kapcsolattartás alapja 85
a) Jogi előírások 86
b) Hivatalos megállapodások 87
c) Általános gyakorlat 87
A konfliktusok okai 88
A konfliktusok kimenetele 88
A konfliktusok megoldási módja 92
Előreláthatóság és bizonytalanság 98
A koordináció minősége 100
Piaci viszonyok és percepcióik 102
a) Verseny az értékesítésben 102
b) Diszkrimináció az értékesítés terén 103
c) A piaci változások előreláthatósága 104
d) Verseny a beszerzésben 105
e) A tervezés lehetőségei 106
Összefoglalás 107
Függelék 111-237