A rész és az egész - Beszélgetések az atomfizikáról

A rész és az egész. Ez az öt szó szinte maradék nélkül fogja egybe Werner Heisenberg önéletrajzi írásának indíttatását és a végső konklúzióját, a tudós élet szemléletét és természetfilozófiáját, vívódásait, hatalmas életművének értékét és hatását, emberi helytállásának támaszait. A visszaemlékező ember krónikás, ki híven jegyzi fel a modern fizika legnagyobbjainak szavait, megmentvén a feledéstől Planck, Sommerfeld, Bohr, Einstein, Pauli, Weizsäcker egy-egy beszélgetésben felröppenő gondolatait. Krónikás, aki az atomfizika legjelentősebb ötven esztendejének tudománytörténeti, kulturális és politikai légkörét eleveníti meg; krónikás, aki egyszersmind a legcselekvőbb részes is a huszadik század tudományos szemléletmódját alapjaiban formáló kvantummechanika egészének létrehozásában. Heisenberg életének és az itt felidézett beszélgetéseknek a középpontja az atomfizika. Centrum, amely kiindulópont; rész, amely az egész egyre táguló köreihez, a természettudományok szélesebb összefüggéseihez, a klasszikus kultúrához, az ókori és a modern filozófiához, a pozitivizmus, a metafizika és a vallás kérdéseihez vezet. Ugyanakkor egész is, részei pedig ismét az egészhez kapcsolódnak. így ívelhetnek az értékes gondolatok a megértés fogalmának, a nyelvi közlés problémáinak vizsgálatától a kutató felelősségének, az egyén cselekvésének általános kérdéséig. A rész és az egész egységének mindent betöltő ideája régi példák nyomán kívánja meg a dialógusok páratlanul erőteljes formai megoldását. Lévén a beszélgetés az emberi kapcsolatteremtés ős, a kapcsolatok minden feszültségét hordozó, mindenen átható formája, a példaként elénk állított beszélgetések színhelye is kitör a fizikai laboratóriumok, egyetemi dolgozószobák kötött világából és többnyire a közös kirándulásoknak, sítúráknak, az együttes muzsikálásnak vagy éppen a hadifogság összezártságának hangulatát idézi fel. Vissza
TARTALOM
Előszó 9
Az első találkozásom az atom fogalmával (1919-1920) 9
Pályaválasztás (1920) 29
A megértés fogalma a modern fizikában (1920-1922) 44
Történelmi és politikai leckék (1922-1924) 65
A kvantummechanika. Beszélgetés Einsteinnel (1925-1926) 83
Új távlatok (1926-1927) 98
Első beszélgetések a természettudomány és a vallás viszonyáról (1927) 113
Atomfizika és pragmatizmus (1929) 127
Beszélgetések a biológia, a fizika és a kémia kapcsolatairól (1930-1934) 139
A kvantummechanika és Kant filozófiája (1930-1934) 157
Viták a nyelvről (1933) 168
Náci fordulat és az egyetemi élet (1933) 187
Viták az atomtechnika lehetőségeiről és az elemi részecskékről (1935-1937) 205
Az egyén cselekvése a politikai katasztrófában (1937-1941) 218
Út az újrakezdéshez (1941-1945) 236
A kutató felelőssége (1945-1950) 252
Pozitivizmus, metafizika és vallás (1952) 269
Tudományos és politikai viták (1956-1957) 286
Az egységes térelmélet (1957-1958) 301
Platón filozófiája és az elemi részecskék (1961-1965) 309
Heisenberg és a kvantummechanika ötven esztendeje (Marx György) 323
Heisenberg és a kvantummechanika ötven esztendeje (Marx György) 323