0 darab
0 din.
Az Ön kosara jelenleg üres.
Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
0 darab
0 din.
0
Bejelentkezés
Simon Gindikin
Történetek fizikusokról és matematikusokról
Typotex Kiadó, 2015
- 448 oldal
- Kötés: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
- ISBN: 9789632796901
Cardano, Euler, Galilei, Gauss, Huygens, Klein, Lagrange, Laplace, Leibniz, Pascal, Penrose, Poincaré, Ramanujan idegen hangzású nevek a köznapi ember számára, de a matematikát ismerők tudják nagyszerűségüket. Róluk és munkásságukról szól a Simon Gindikin-könyv.
A matematikatörténeti irodalomban új színfolt ez a mű, mert az ókori görög és a középkori arab matematika tárgyalása helyett a hozzánk térben, időben és kultúrában közel álló Európa matematikájára tekint, a modern szemlélet kialakulását követi nyomon. A felsorolt matematikusok életét, munkásságát is megismerhetjük. De a könyv legfőbb erénye nem ez, hanem az orosz matematikai iskolára mindig is jellemző gyakorlatias szemléletmód, amely nem egy-egy új matematikai ismeret esszenciáját adja abban a letisztult formában, ahogyan azt ma például az egyetemeken tanítják, hanem a felfedezések hátterét is megvilágítja. Megtudhatjuk, milyen, számunkra sokszor idegennek tűnő problémák foglalkoztatták a matematikusokat az adott korban, s miként vezettek ezek új felismerésekre. A matematika fejlődési útja ugyanis soha nem volt egyenes vonalú, s a kitérők miértje és jelentősége csak úgy érthető, ha az adott kor fogalomrendszerében, elméleti és gyakorlati problémáiban gondolkodunk.
A matematikatörténeti irodalomban új színfolt ez a mű, mert az ókori görög és a középkori arab matematika tárgyalása helyett a hozzánk térben, időben és kultúrában közel álló Európa matematikájára tekint, a modern szemlélet kialakulását követi nyomon. A felsorolt matematikusok életét, munkásságát is megismerhetjük. De a könyv legfőbb erénye nem ez, hanem az orosz matematikai iskolára mindig is jellemző gyakorlatias szemléletmód, amely nem egy-egy új matematikai ismeret esszenciáját adja abban a letisztult formában, ahogyan azt ma például az egyetemeken tanítják, hanem a felfedezések hátterét is megvilágítja. Megtudhatjuk, milyen, számunkra sokszor idegennek tűnő problémák foglalkoztatták a matematikusokat az adott korban, s miként vezettek ezek új felismerésekre. A matematika fejlődési útja ugyanis soha nem volt egyenes vonalú, s a kitérők miértje és jelentősége csak úgy érthető, ha az adott kor fogalomrendszerében, elméleti és gyakorlati problémáiban gondolkodunk.
