A nyitott jövő problémája - Véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikában

Miközben meg­mu­tat­tuk, hogy a hullámfüggvény nem adja meg a fizikai re­alitás tel­jes leírását, ny­it­va hagy­tuk azt a kérdést, vajon létezik-e ilyen tel­jes leírás. Hiszünk azon­ban abban, hogy ez lehetséges.” (Ein­stein, Podol­sky és Rosen)


„A mérés eredményére úgy kell gon­do­l­nunk, mint a »rend­szerből« és a »mérőberen­dezésből« álló tel­jes kísérleti el­ren­dezés együttes pro­duk­ciójára. A »mérés« szó helyte­len használata azon­ban könnyen oda vezet, hogy ezt elfele­jtjük, és azt várjuk, hogy a »mérési eredmények« valam­iféle egysz­erű logikának en­gedelmesked­jenek, mely­ben a mérőberen­dezés említésre sem kerül.” (Bell)


A kvan­tum­mechani­ka „no go” tételei nem keveseb­bet állítanak, mint hogy a világot a vak véletlen ural­ja. S ha hinni lehet ezeknek a tételeknek, akkor itt egy több mint két évezre­des metafizikai kérdésre ka­punk választ, méghozzá olyan választ, amely bármikor megismétel­hető fizikai kísérletek­ben nyert meg­fi­gyeléseken nyugszik. Mik is ezek a kísérletek pon­tosan? És hihetünk-e a kvan­tum­mechani­ka „no go” tételeinek? Vagy inkább kell hinnünk azok­nak, akik a rel­a­tiv­itáselméletből ezzel el­lentétes konklúziót vezetnek le, mely sz­erint a világ tel­je­sen de­ter­minált? Egyáltalán, mit je­lent az, hogy de­ter­minált? Hogy függ össze min­dez az idő természetével vagy az okság fo­galmával? Mi a véletlen? Mit értünk pon­tosan valószínűség alatt? Van-e a kvan­tum­mechanikának külön logikája és külön valószínűségelmélete? Lehet-e az em­bernek sz­abad akara­ta egy de­ter­min­isztikus világban? És egy nem de­ter­min­isztikus­ban? Kell-e a kvan­tum­mechani­ka a sz­abad akarathoz? E kérdések mentén értelmezhetjük a ny­i­tott jövő problémáját, melyet a kvan­tum­mechani­ka és a rel­a­tiv­itáselmélet nem azonosan kezel.

E. Szabó László (1954) elméleti fizikát és tudomány­filozófiát tanít az Eötvös Loránd Tudomány­e­gyete­men. Kutatásainak fókuszában a fizika, min­denekelőtt a kvan­tum­mechani­ka fun­da­mentális problémái és a fizikával összefüggő filozófiai kérdések állnak.

A könyv egyaránt szól a sza­k­mai közönségnek, a fizikát vagy filozófiát tanulóknak és min­da­zok­nak, akiket a fenti kérdések foglalkoz­tat­nak.