Öntételezés és értéktudat - Böhm Károly filozófiája - Dedikált

ELŐSZÓ
Böhm Károly filozófiája fokozatosan kezd visszatérni a filozófiai köztudatba, de a jelentőségéről kialakított kép leginkább másodlagos információkra épül, ugyanis tartalmát és terjedelmét kevesen ismerik. Felmerül tehát a kérdés, szükséges és hasznos-e a másodlagos ismertséget, a „metaforáknak ezt a mozgékony hadseregét" tovább növelni, hiszen előbb-utóbb amúgy is szembe kell majd szállni vele. Talán nem túl merész gondolat, ha azt feltételezzük, hogy a másodlagos ismertség tengerén belül is eljött az ideje a tisztázásnak és a különbségtételnek Böhm beszélgetőtársai és távoli csodálói között. Közismert dolog, hogy a szövegeket időről időre meg kell szólítani, hogy megszólaljanak. A megszólítás igénye változó lehet, de a szövegbe zárt szellem ki van szolgáltatva a megszólítónak - mivel egyedül nem szólhat önmagáért tehát a gondjainkra van bízva. Böhm filozófiai hagyatéka jelenlegi állapotában különösen megsínyli ezt a kiszolgáltatottságot. Vállalnom kellett tehát a megszólítás feladatát.
Jelen írás megpróbál átfogó képet nyújtani azokról a problémákról, amelyekkel Böhm filozófiájával kapcsolatos doktori disszertációm megírása során találkoztam. Célkitűzése szerint a magyar szellemi környezetben példaszerű alkotói feladatra vállalkozó filozófus szellemi-egzisztenciális elkötelezettségének a megszületését és az életmű alapproblémáinak megfogalmazására és kidolgozására gyakorolt hatását vizsgálja, korabeli és jelenkori párhuzamok kontextusában.
TARTALOM
ELŐSZÓ 7
BEVEZETÉS 9
1. A BÖHMI FILOZÓFIAI SZÖVEG IDEGENSÉGE 10
1.1. A "MÁSODLAGOS ISMERŐSSÉG" 10
1.2. AZ IDEGENSÉG NYELVI ASPEKTUSA 13
1.3. A PROBLÉMAFELVETÉS IDEGENSÉGE 16
1.4. A CÉLKITŰZÉS IDEGENSÉGE 17
1.5. AZ "ELSŐDLEGES ISMERŐSSÉG" REKONSTRUKCIÓJA 19
2. A FILOZÓFUS ÖNTÉTELEZÉSE 22
2.1. ELHIVATOTTSÁG-TUDAT 22
2.2. ÁTMENETI PERSPEKTÍVA-VÁLTÁS 30
3. ÖNKIFEJTÉS A FILOZÓFIA RENDSZERÉBEN 37
3.1. "AZ EMBER ÉS VILÁGA" KELETKEZÉSÉRŐL ÉS FELOSZTÁSÁRÓL 37
(1.) Dialektika vagy alapphilosophia 38
(2.) A szellem élete 40
(3.) Axiológia vagy értéktan 41
(4.) A logikai érték tana" 43
3.2. A KÉZIRATBAN MARADT FEJEZETEK KIADÁSA 44
(5.) "Az erkölcsi érték tana" 46
(6.) "Az esztétikai érték tana" 47
4. A KONCEPCIÓ ALAPPROBLÉMÁI 49
4.1. A MEGISMERÉS KRITIKAI TUDOMÁNYA 50
4.1.1 Az ismerettárgy képisége 51
4.1.2 Az ismeret tárgyi igazsága 58
4.1.3 Az ismeretek rendszer-jellege 63
4.2. AZ "ÖNTÉT" EXPLIKÁCIÓJA 70
4.2.1 A "öntét" mint általában vett tevékeny valóság 70
4.2.2 Az ember mint öntét 74
4.3. AZ EMBERI ALKOTÁSOK ÉRTELMEZÉSE 82
4.3.1. Az axiológia fogalma és rendszertani helye 83
4.3.2. Az érték-gondolat a kor szellemiségében 85
4.3.3. Az axiológiai gondolat előzményei 90
4.3.4. Az öntét önértékelése 92
4.3.5. Az értékosztályok 96
4.4. AZ ÉRTÉKDISZCIPLÍNÁK ISMERETELMÉLETE 102
4.4.1. A logikai formák és a jelentés értékfokozatai 104
4.4.2. Az erkölcsi értékelések ismeretelméleti feltételei 108
4.4.3. Az esztétikai ismeret érték-szempontjai 112
4.4.4. A böhmi axiológia helye és jellege 121
4.5. FILOZÓFIA ÉS TEOLÓGIA 127
4.5.1. Böhm kétféle viszonya a teológiához 128
4.5.2. Teológiai motívumok a böhmi filozófiában 132
4.5.3. A böhmi megoldás értelme 137
5. ÖNTÉTELEZÉS ÉS TÉTELEZETTSÉG 139
KÖNYVÉSZET 148
FÜGGELÉK 158
BÖHM KÁROLY ÉLETRAJZI ADATAI 158
BÖHM KÁROLY ÉLETMŰVÉNEK BIBLIOGRÁFIÁJA 162