Böngésszen kínálatunkban, majd helyezze
az Ön által választott könyvet a kosárba.
Élő középkor és halhatatlan reneszánsz - olvasatlan, újszerű
- 360 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- ISBN: 9637504363
- Szállító: Vonnegut Antikvárium
Kaposi Márton a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem nyugalmazott oktatója, aki jelenleg is tanít e két intézményben filozófiát és esztétikát, illetve a Károli Gáspár Református Egyetemen világirodalmat. Tudományos kutatásainak fő területe a filozófia- és esztétikatörténet (elsősorban a reneszánsz és a XX. század,) a magyar-olasz művelődési kapcsolatok témaköre és a filozófiai antropológia. Itthon és külföldön megjelent másfél száz cikke mellett antológiát adott ki Benedetto Croce filozófiai műveiből A szellem filozófiája címmel (1987) és több könyvet publikált: Intuíció és költészet. Benedetto Croce esztétikája (1994), Filozófusok és filológusok (1999), A rejtőzködő egyén arca és álarcai (2004). Kaposi Márton egy korábbi könyve címét idézve "filozófusok és filológusok" tudásának, módszerének, eredményeinek együttes és bravúros alkalmazásával írta meg legújabb kötetének tanulmányait is. A kiválló filozófiatörténész és italianista a filozófiai lényeglátást és távlatosságot a filológiai pontossággal és alapossággal egyesítve tanulmányozza európai identitásunk, múltunk, örökségünk két meghatározó korszakát: a keresztény középkort s a középkori kereszténység és a klasszikus antikvitás szintézisét létrehozó reneszánszot. Megvizsgálja európaiságunk e tartóoszlopainak állagát, szerkezetét, teherbíró képességét, de azt is, hogy az utókor s benne a mi korunk milyen hidat épített reá. Ezért írjon bár átfogó témákról, mint a plátói szerelem és a középkori művészeteszmény, vagy bölcselőkről, mint Marsilio Ficino, Giovanni Pico delle Mirandola, Niccoló Machiavelli, Giordano Bruno, vagy költőgondolkodónk, mint Dante és Petrarca az egykori klasszikusok, életművek és eszmék, az eszmetörténeti előzmények és a történelmi kontextus mellett rólunk is szól a "mese". Madarász Imre