Keresők - Örök kérdések régen és ma (Az út mindig jobb, mint a fogadó. CERVANTES) - Saját képpel

Fordította: Feig András - Ismertető: Az 1914-ben született Daniel J. Boorstin az egyik legismertebb, legolvasottabb amerikai kultúrtörténész: enciklopédikus tudásról tanúskodó, átfogó könyvei és tanulmányai a színvonalas tudományos ismeretterjesztés ragyogó példái. A Keresők-ben, amely bizonyos értelemben a multikulturalizmus divatjával dacoló, hagyományosan "nyugati" mű, saját szuggesztív filozófiatörténetét írta meg a kezdetektől a XX. századig.
Boorstin olyan kimagasló gondolkodók - filozófusok, írók, történészek, vallásalapítók - életét és fő elképzeléseit ismerteti és ütközteti össze, akik az emberi létezés értelmét és célját keresték, s akik eközben a legmaradandóbb kérdéseket tették fel, még ha maradandó válaszokat többnyire nem találtak is kérdéseikre. Boorston, a totalitarizmusok századának jellegzetes történészeként az embert "kérdező állatnak" tekinti, s eleve gyanúperrel szemléli azokat a gondolkodókat, akik elméletüket minden korra érvényes, tűzzel-vassal megvalósítandó megoldásnak tekintették. Szókratész szimpatikusabb neki, mint Platón, Voltaire-t jobban szereti Rousseau-nál, s a modern korból fontos számára néhány olyan gondolkodó - Carlyle, Emerson, Malraux stb. -, akiket az akadémikus filozófiatörténetek aligha említenének Mózes, Platón, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Bergson, azaz a "legnagyobbak" között. Boorstin azonban nem akadémikus könyvet írt, hanem hangsúlyozottan szubjektív bevezetést a nyugati gondolkodás történetéhez, mintegy azt sugallva az olvasónak, hogy a filozófia történetét az ember önmaga alkothatja meg - mindazok életművéből, akik számára mint gondolkodó, kereső ember számára fontosak.- További ismertető: "Belelapozás". - - - - - - Tartalom:
Néhány szó elöljáróban az olvasóhoz 7
Ősi örökség 9
A próféták útja: Egy felsőbb hatalom 11
A látóktól a prófétákig: az engedelmesség mózesi próbatétele 13
A szövetségkötő Isten: a hit izajási próbatétele 18
A hívő viaskodásai: Jób 23
Egy önmagát magyarázó világ: a gonosz Keleten 28
A filozófusok útja: Egy csodás belső szerv 35
Szókratész leleplezi a tudatlanságot 37
Az élőszóban rejlő élet 58
A platóni ideák másvilága 66
Az Utópia felé: nagybetűs Erények 77
Arisztotelész: Egy kívülálló Athénban 85
A józan ész útjain 91
Arisztotelész Istene és a változásokkal teli világ 103
A keresztény út: Közösségi kísérletek 109
A hívők testvérisége: az egyház 111
A hit szigetei: Kolostorok 125
A disputáció útja: egyetemek 142
A protestánst út változatai: Erazmus, Luther, Kálvin 161
Közösségi keresés 179
A felfedezés útjai: A tapasztalatok nyomában 181
Homérosz öröksége: a mítosz és a hősi múlt 183
Hérodotosz és a történettudomány születése 190
Thuküdidész államtudományt teremt 204
A mítosztól az irodalomig: Vergilius 211
Morus Tamás új utakon az Utópia felé 220
Francis Bacon látomása régi bálványokról és új hatalmakról 225
A lélektől az Énig: Descartes belső szigete 237
A liberalizmus útja 253
Machiavelli nemzeti törekvései 255
John Locke meghatározza a megismerés és a kormányzat határait 262
Voltaire civilizációra szólít fel 275
Rousseau a menekülés útját keresi 287
Jefferson amerikai törekvése 295
Hegel "a Földön létező isteni eszme" felé fordul 300
Utak a jövőbe 311
A történelem lendülete: A társadalomtudomány útjai 313
A fejlődés evangéliuma és tudománya: Condorcet-től Comte-ig 315
Karl Marx a végzet nyomában 327
A nemzetektől a kultúrákig: Spengler és Toynbee 334
Változóban a világ? 346
A kételkedés szentélyei 351
"Az egész történelem nem más, mint életrajz": Carlyle és Emerson 353
Kierkegaard a történelemtől a létezés felé fordul 364
Az igazságtól a tudatfolyamig - William James 372
A sokféleség vigasza és csodája 377
A zavarodottság irodalma 388
Egy formálódó világ: A keresésben rejlő cél 395
Acton: "A jövő Madonnája" 397
Az ellen-végzet bűvöletében - Malraux 406
Az idő újrafelfedezése: Bergson teremtő fejlődése 415
A titok lényegének meghatározása: Einstein egységkeresése 425
Ajánlott irodalom 443
Köszönetnyilvánítás 471
Névmutató 473
A szerzőről 481