Mozibubus

Lehet, hogy sokan csodálkozni fognak, de a neves filmesztétának ez lesz az első filmről szóló kötete. Ebben Réz András a maga ismert stílusában, tehát egyszerre elmélyülten és szórakoztatóan értekezik a jelen és a múlt vizuálisan meghatározó jelenségeiről, mindarról, ami a nézőt foglalkoztatja.

Mert amikor az ember beül a moziba, vagy kényelmesen elhelyezkedik a fotelban a tévé előtt, néha furcsa gondolatai támadnak. Felidéződnek benne korábbi filmek, és azt, amit lát, összekapcsolja az aktuális hírekkel. Néha felháborodik valamin, máskor meg önfeledten adja át magát egy mozgóképnek – amelyet ráadásul már tucatszor látott. A Mozibubus szerzője, Réz András sincs ezzel másként. Lehet, hogy olykor olyasmit is észrevesz, amire mások nem figyeltek fel. Meg aztán az ismert filmesztéta már nagyon sok filmet látott, így könnyebben szúrja ki az áthallásokat. Ja, és ott van benne az ellenállhatatlan vágy, hogy magyarázzon, megmutassa, hogyan érvényesülnek a filmdivatok, miképpen válik egy film kultuszfilmmé, miért rajongunk bizonyos fajta hősökért. A legrokonszenvesebb e munkában az, hogy Réz András nem a halhatatlan filmekről, a megfellebbezhetetlen filmművészeti alkotásokról ír, hanem azokról, amelyeket naponta látunk. Sőt, sokat foglalkozik a televízióval is, az aktuális sorozatokkal, azokkal a műsorokkal, amelyek képesek a képernyő elé ragasztani bennünket. És bár ott munkál benne a filmesztéta, aki szakszerű magyarázatokat kíván adni a filmvilág legfrissebb történéseire, a kötet nyelvezete, hangulata a szerző korábbi, nagyon sikeres kötetét, a Válogatott szorongásaim-at idézi. Szóval sokat lehet nevetni rajta.