Vásároljon könyvet mobil készülékével egyszerűen.
793 din.
Várható szállítási idő
19 munkanap.

A kolozsvári magyar zenés színpad (1792-1973) - Saját képek.

Kriterion Kiadó, 1977
  • 186 oldal
  • Kötés: keménytábla, védőborító
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Alba Antik Litera Kft.
  • Tartalom a képeken (belelapozás) Saját képek.

Képgarancia: Alba Litera saját képek.
Alcím: Adatok az erdélyi magyar nyelvű színház történetéhez
Író/Szerző: Lakatos István
Kiadó: Kriterion Kiadó
Kiadás éve: 1977
Oldalszám: 186
Kötés: Fűzött, keménytáblás, védőborítóban
Nyelv: Magyar
Állapot: jó
Méret: 14 cm x 20,5 cm

A ​kötet szerzője – az 1970-ben megjelent Zenetörténeti írások, az 1973-as Seprődi János-kötet, valamint több száz zenei tárgyú cikk, tanulmány és közlemény után – a romániai magyar zenei élet egyik számottevő fejezetének összefoglalására vállalkozik. A közel két évszázados kolozsvári színházban bemutatott és játszott zenés színpadi művek története ugyanis mind zenei, mind művelődéstörténeti szempontból igen jelentős hozzájárulás hazai magyar zenei életünk megismeréséhez.
Lakatos István a legnehezebb munkát végezte el egy ilyen történeti áttekintéshez: az adatok összegyűjtését és közzétételét. A kolozsvári zenés színpadi alkotások, bemutatók ez alkalommal nem a prózai színház mellékterületeként jelennek meg. hanem önálló egészként, jelezve azt az utat, amelyet ezek a zenés műfajok (opera, operett, balett, népszínmű, zenés játék stb.) az állandó kolozsvári magyar színjátszás megindulásától, 1792-től kezdve az Állami Magyar Opera mint önálló romániai magyar zenei intézmény létrejöttéig, 1948-ig, majd egészen a színház fennállásának 180. évfordulójáig – amely egyben az új opera fennállásának negyedszázados évfordulója is volt – megtettek.
A kötet adatai – a történeti áttekintés és a műsorrend – önmagukért beszélnek. Lakatos István azonban az áttekintés során az alkalmakat felhasználva jelzi a 180 éves fejlődés tendenciáit is, a művészi felfogásban, műsorpolitikában, a karmesterek, énekesek és rendezők munkájának gyakorlatában bekövetkezett változásokat, s ilyenformán számos olyan megállapítást tesz, amelyet – az adatokon túlmenően – az utána jövő zenetörténészek sem hagyhatnak majd figyelmen kívül.